Öröklés: így rendezzük, ha az elhunyt adósságot hagyott hátra

- Az elhunyt hagyatékához ugyanúgy hozzátartoznak az adósságai is, nem csak a vagyontárgyai, például ingatlana, autója és megtakarításai. A tartozásokért az örökösök felelnek, amennyiben elfogadják a hagyatékot. A tévhittel ellentétben azonban bukni nem lehet az örökléssel, mert az örökösök csak a hagyaték értékéig felelnek a tartozásokért, vagyis legrosszabb esetben nem marad semmi az örökségből, de a saját vagyonukból nem kell kipótolniuk, ha a hagyaték nem elegendő az adósság maradéktalan kifizetésére. Sokan mégis félnek a hagyatéki tartozásoktól, miközben ritka az olyan hagyaték, amelynél nem kerül elő semmilyen adósság.

Hagyatéki tartozásnak nemcsak az elhunyt tartozásai, azaz hitelei, vissza nem fizetett kölcsönei számítanak, hanem ide tartozhatnak például az örökhagyó illő eltemetésének, valamint a hagyatéki eljárásnak a költségei. Fontos tudni azt is, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért elsősorban a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Egy örökös esetén egyértelmű, hogy ő felel minden tartozásért, amennyiben pedig a hagyatékot több örökös örökli meg, akkor a tartozások az örököstársakat az örökölt hagyaték arányában terhelik. Vagyis, ha ez egyik örökös többet örököl a hagyatékból, a tartozásokért is nagyobb arányban felel, mint az az örökös, aki kevesebbet kapott.

Az adósság öröklését biztosan csak úgy lehet elkerülni, ha az örökös visszautasítja a hagyatékot. Hiszen meggátolni nem tudja az örökhagyót abban, hogy adósságokat halmozzon fel. Az örökség visszautasítása ugyanakkor sokszor csak tovább bonyolítja a helyzetet, erre kősőbb még visszatérünk. Élő adós esetében legfeljebb annyit tehet a leendő örökös, hogy kifizeti az adós tartozásait, és erről szerződést is készítenek a hitelezővel. Ez ugyanakkor nem jelent garanciát arra, hogy az örökhagyó nem halmoz fel újabb tartozásokat, vagy nem jelentkezik be valaki a hagyatéki tárgyaláson egy olyan tartozással, amelyről az örökösök nem is tudtak.

- Mi van abban az esetben, ha derült égből villámcsapásként éri a hír a leszármazottakat, miszerint jelentős tartozása volt az örökhagyónak? 

- Szerencsésebb esetben az örökösök tudnak az örökhagyó tartozásairól. Ilyenkor a tartozások kifizetésének folyamata már a hagyatéki tárgyalás előtt elkezdődhet. A hagyatéki leltárt az önkormányzati jegyző készíti, aki tájékoztatja az örökösöket, hogy már ebben a leltározási szakaszban lehetőségük van a hagyatéki hitelezőkkel (akiknek az örökhagyó tartozott) egyezségi tárgyalásokat folytatni. Érdemes minél előbb egyeztetni a hitelezőkkel, ezzel jobban fel lehet mérni a hagyatéki tartozások összegét, és a hagyatéki eljárást is gyorsítja, ha nem a közjegyző előtt kell elkezdeni egyezkedni a fizetésről.

Vigyázat, az adósság öröklése ennyi ideig nem évül el

Előfordulhat azonban, hogy vannak olyan tartozások is, amelyekről az örökösök nem tudnak. Azt fontos tudni, hogy a hagyatéki tartozásokért az örökösök öt évig felelnek. Ennélfogva érdemes felelősen gazdálkodni az örökséggel, mert annak értékéig a tartozásokért az örökös a saját vagyonával is felel. Vagyis, ha négy évvel később jelentkezik be valaki, hogy neki tartozott az elhunyt, az örökös hiába költötte el már jóhiszeműen az örökséget, ilyenkor saját megtakarításaiból kell rendeznie az adósságot az örökség értékéig. Ennek elkerülése érdekében, ha okkal feltételezhető, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások is felmerülhetnek, bármelyik örökös kérheti a közjegyzőt, hogy tegyen közzé hirdetményt, amelyben kéri a hagyatéki hitelezőket, hogy harminc napon belül terjesszék elő a követeléseiket. Ha harminc napon belül sem jelentkezik valaki a követelésével, az még nem jelenti azt, hogy később nem követelheti a tartozás kifizetését. Ha ezt öt éven belül megteszi, az örökösnek nincs más választása, fizetnie kell, amíg el nem éri a hagyaték értékét. Ha az örökhagyó felelőtlen, pazarló életet élt, és valószínűleg vannak ismeretlen tartozásai, érdemes az örökösöknek öt évig nem elkölteni a teljes hagyatékot. A hagyatéki hitelezőkkel mindig van lehetőség hivatalosan egyezkedni, például részletfizetést vagy haladékot kérni, akkor is, ha derült égből villámcsapásként éri a hír az örökösöket, mivel a hitelező érdeke is az, hogy megkapja a tartozást. 

- Az egyenes ági leszármazottak esetében mi a helyzet az adósság öröklésénél? Gondolok itt arra, hogy ha visszautasítjuk például szüleink adósságát, örökségét, akkor az továbbszáll-e az unokákra (gyerekeinkre)?

Ha a hagyatékot tetemes tartozás terheli, vagy elképzelhető, hogy vannak egyéb tartozások, amelyekről az örökösök nem tudnak, sokan úgy gondolják, egyszerűbb visszautasítani az örökséget. Ilyenkor ugyan nem örökölnek semmit, de a tartozások rendezésével sem kell foglalkozni. Azonban az örökség visszautasítása sem feltétlen garantálja azt, hogy a család azonnal megszabadul a gondtól. Ugyanis, ha valaki nem kér az örökségéből, azt visszautasítja, akkor őt úgy kell tekinteni, hogy kiesett az öröklésből, és a hagyaték az adósságokkal együtt a törvényes örökösére, például a gyermekére száll át. Ő szintén visszautasíthatja az örökséget, és a hagyaték a tartozásokkal végső soron az államra száll. Viszont, ha a gyermek kiskorú, a gyámhivatal engedélye, jóváhagyása nélkül nem utasíthatja vissza az örökséget, ez pedig tovább bonyolítja a folyamatot. A közjegyzők tapasztalatai szerint, ha tartozás terheli a hagyatékot, nem érdemes gondolkodás nélkül visszautasítani az örökséget. Érdemes először egyezkedni a hagyatéki hitelezőkkel, megállapítani, hogy mekkora a tartozások összege. Könnyen meglehet, hogy az adósságok rendezése egyszerűen megoldható, és a hagyaték jóval többet ér, mint amennyi tartozás terheli.

Ennyien utasítják vissza az örökséget Zalában

- Zala megyében az örökség visszautasítása viszonylag ritka, körülbelül minden huszadik hagyatéki ügyben fordul elő – ezt tapasztalták az elmúlt két évben a zalaegerszegi 2-es számú közjegyzői irodában. Jellemzően kétféle esetben utasítják vissza a hagyatékot. Az egyik jellemző indok, amikor a tartozások (terhek) miatt minden örökös visszautasítja a hagyatékot, így az végül az államra száll. Ilyenkor az sem számít, hogy csak a hagyaték értékéig kell helytállniuk a tartozásokért, azaz saját vagyonukból nem kell törleszteniük - hívta fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. - A másik jellemző esetben nem a hagyatéki terhek nagysága az indok, hanem más ok vezet a döntéshez. Ilyenkor nem minden örökös utasítja vissza a hagyatékot, hanem csak egyesek. Ez általában akkor fordul elő, amikor egy-egy örökös költséghatékonyság vagy a földforgalmi törvény szigora miatt dönt a visszautasítás mellett. 

A költséghatékonyságra példa, hogy a visszautasító örökös nem kíván részesedni a hagyatékból, leszármazója sincs, és a teljes örökrészét örököstársai részére kívánja átadni, de az ajándékozással összefüggő pluszköltségeket (eljárási költség növekedése, földhivatali költség) nem tudja vagy nem akarja vállalni. Azzal, hogy visszautasítja a hagyatékot, az ő részén a többi örökös osztozik. A másik példa, hogy a földforgalmi törvény szigora miatt a közeli hozzátartozónak nem minősülő örököstársak csak így tudták elérni azt, hogy a mezőgazdasági terület az örökhagyó élő testvérének jusson, és ne örököljön belőle az örökhagyó elhunyt testvérének gyermeke. Ezen felül olyan helyzetek is előfordulnak, amikor valaki személyes okból utasítja vissza a hagyatékot, mert például nem tartotta a kapcsolatot az örökhagyóval, vagy annyira megromlott köztük a viszony, hogy az elhunyt örökségéből semmit sem akar elfogadni.

Korább cikkünkben arra is választ kaphatnak, hogy ki örökölheti az elhunyt bankszámláját.