Digitalizáció, mestersége intelligencia: elveszi a munkánkat?

A digitális világ, a digitalizáció hatással van életünkre, nem vonhatjuk ki magunkat, s mindezt magánszemélyként, cégként ugyanúgy érzékeljük. 

Nem csukhatjuk be a szemünket és mondjuk azt, hogy ez minket nem érint, hívta fel a figyelmet a digitális evangelista. „A digitalizáció jövője” című előadásban elhangzott, egyrészt marketingkommunikációs szempontból kell naprakésznek lenniük a vállalkozásoknak, hogy miként kívánják elérni fogyasztóikat. Érezhetően nagy a verseny, így nem mindegy, hogy melyik cég, vállalkozás működik a digitális felületeken. Másrészt nem szabad elfelejteni, nagyon nagy mértékben tud a hatékonyságon segíteni például a mesterséges intelligencia, ettől tehát nem kellene tartani, inkább okosan és körültekintően használni. 

- A mesterséges intelligencia, illetve a digitális eszközök segítségével folyamatokat optimalizálhatunk, a több órát igénylő munkákat és feladatokat tudjuk lerövidíteni – felelte érdeklődésünkre az előadás előtt Arany János. - Érdemes azon elgondolkodni, hogyha nem használjuk, akkor versenyhátrányba kerülünk. Éppen ezért a technológia adta lehetőségekkel igazából versenyelőnyre tehetünk szert.

- Azt látjuk, hogy a mesterséges intelligenciát valaki isteníti, más inkább tart tőle. Hogyan találhatjuk meg az arany középutat?

- Amitől az emberek félnek, az leginkább az, hogy elveszi előlük a munkát, munkahelyeket szüntet meg. Természetesen a világ változásával a munkahelyek, szakmák folyamatosan alakulnak át, esetleg tűnnek el. A mesterséges intelligenciának éppen az amúgy nem élvezetes és alacsony bérezésű, futószalag jellegű feladatokat adhatjuk át, melyek jól automatizálhatóak. Ezáltal az embereknek lehetősége lesz arra, hogy inkább a kreatívabb, a gondolkodást és az új megoldást igénylő munkafolyamatokra koncentráljanak. Azt gondolom, hogy a mesterséges intelligencia hatékonyabbá, s inkább színesebbé, gazdagabbá fogja tenni a munkánkat. A veszélye az, hogy nem lehet nyugodtan ülni a babérjainkon: hiába csinálok valamit harminc éve tökéletesen, előfordulhat, hogy az a munkakör megszűnik, változtatásra, esetleg átképzésre van szükség. Azoknak lesz munkája, akik fel tudják venni a tempót a változással. Nézzük például a mezőgazdaságot, ami több esetben gépesített, így jóval hatékonyabb, mint száz évvel ezelőtt.

A digitalizáció jövője  ezt jelenti a szakmákra nézve

- Milyen kreatívabb feladatokra használhatjuk a mesterséges intelligenciát?

- Üzletileg óriási lehetőséget nyújt mondjuk az, hogy egy vállalkozó nyelvtudás nélkül az adott nyelvi programokkal bővítse nemzetközi piacát. Úgy tudunk elkészíteni egy marketing videót, hogy a magyarul leírt vagy elmondott gondolatainkat a szoftver, esetleg egy avatár mondja el a külföldi partnereknek, fogyasztóknak. Akár több nyelvű ügyfélszolgálatot tudok így üzemeltetni. Gondoljunk bele, így egy tanyán élő hazai őstermelő is eljuttathatja a termékeit a világ többi részére.

- Rettegjenek vajon a műfordítók és tolmácsok?

- A műfordítókra szükség van a kreativitás miatt. A hétköznapi életben a tolmácsokra lehet, hogy már kevesebb szükség lesz később. Nehéz most elképzelni, de akár még a kamionvezető munkáját is átveheti néhány év, évtized múlva az önvezetés technológiájának forradalma. Nem látok a jövőbe, de vannak erre utalok jelek – felelte a szakértő, aki a digitális stratégia, kommunikáció, média, marketing automatizáció és kereskedelem területeinek rendszeres előadója.

Arany János a gondolatait összegezve elmondta, attól, hogy félünk a jövőt, még nem fog kevésbé megtörténni. Legyünk nyitottak, készüljünk fel arra, hogy miként találjunk meg a helyünket a változó világban. 

Milyen területekn alkalmazzák a robotikát?

• 1. gyártás és ipar
• 2. egészségügy
• 3. logisztika és raktározás
• 4. mezőgazdaság
• 5. építőipar
• 6. okosotthonok