Katonatalálkozó: A Petőfi-laktanya kemény hely volt

Szabó László nyugállományú alezredes, a honvédklub alelnöke örömmel újságolta, hogy közel százan, köztük nyugállományú tábornokok és főtisztek, az ország távoli szegletében élő bajtársak ezúttal is fontosnak tartották, hogy ellátogassanak a katonatalálkozóra, volt laktanyájuk városába. A Budapesten élő dr. Muhoray Árpád nyugállományú vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a laktanya és a helyőrség azon utolsó parancsnoka, akinek még katonája volt, szokásához híven az elsők között érkezett. Bár jól érzi magát Budapesten, kedvére való a tanítás és a sportban is örömét leli, mégis vissza-visszahúzza a szíve, fiaival sok időt töltenek Zalaegerszegen - ezúttal azonban csak estig maradt, mert másnap már várta a katedra.

Katonatalálkozó magasa rangú vendégekkel

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese, Telegdi Béla nyugállományú dandártábornok, a hadosztály utolsó parancsnoka, Borsits László nyugállományú vezérezredes, egykori vezérkari főnök, a hadosztály 7. parancsnoka, Kis-Bús Károly ezredes, a Területvédelmi Ezred parancsnokság vezetője, Zsálek Dániel főhadnagy, zászlóalj törzsfőnök és a Toborzó és Érdekvédelmi Iroda képviseletében Lukács Péter törzszászlós.

Németh István nyugállományú őrnagy, a Honvédklub elnöke köszöntője után Böjte Sándor Zsolt városházi képviselő kért szót. Biztosította a jelenlévőket, hogy Zalaegerszeg ma is büszke katonaváros múltjára, aminek ékes bizonyítéka az önkormányzatnak a katonai igazgatással és a honvédklubbal való, egymást támogató kapcsolata.

A Petőfi-laktanya "nagyon kemény hely volt"

Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese is Zalaegerszegen kezdte tiszti pályafutását. Mint felelevenítette: 1988-ban felderítő szakaszparancsnokként került a gépesített lövészdandárhoz, két évet töltött a poszton. "Nagyon kemény hely volt", ismerte el, egy elsőlépcsős, teljesen feltöltött alakulat, s amikor '90-ben áthelyezték a hódmezővásárhelyi dandárhoz, nem győzött csodálkozni, mennyivel kényelmesebb világba csöppent - az ott töltött 6 év alatt nem küzdött annyit, mint Zalaegerszegen 2 év alatt. Jó iskola volt, hatalmas lehetőség, szilárd alapot biztosított sikeres pályafutásához. Néhány minisztériumi év után a vezérkari főnökségen teljesített fontos megbízatásokat, többször helytállt külszolgálatban, ő volt az első magyar parancsnoka a KFOR békefenntartó műveletnek, 2021 októberétől egy évig vezette a koszovói NATO-missziót.

"A Magyar Honvédség napjainkban" című előadásában az altábornagy tájékoztatást adott a Magyar Honvédség nemzetközi és nemzeti feladatairól, a biztonsági kihívásokra reagáló fejlesztési és szervezeti változásokról, a társadalmi kapcsolatokat erősítő programokról, a transzformációs törekvésekről. "A globális és regionális biztonsági kihívások megkövetelik a szervezeti, technológiai és eljárásrendbeli adaptációt a megfelelő védelmi képességek kialakítására és integrációjára. A békeidőszak megszűnt - a szomszédban háború, globális szinten szürkezónás és hibrid hadviselés folyik" - hangsúlyozta a altábornagy. Az elsődleges feladatokat is felsorolta: 

• a Magyar Honvédség átfegyverzése, kiképzése, 
• felkészítése az ország fegyveres védelmére,
• a nemzeti hadiipari képességek és kapacitások növelése,
• a haderő és a társadalom kapcsolatának további erősítése, melynek kulcseleme a Területvédelmi Tartalékos Rendszer.

A katonatalálkozó az előadás után közös ebéddel és baráti beszélgetéssel zárult.