Tódor Szabolcs: Ez szellemidézés, amelyhez kapcsolódik, hogy a gyerekeket különféle maszkokba öltöztetik

2024.11.01. 12:00

Halloween: hittel élő ember számára nem elfogadható

Kezdjük a tényekkel! A Wikipédia szerint a halloween ősi kelta hagyományokból kialakult autentikus ír ünnep október 31. éjszakáján (a Mindenszentek katolikus ünnep előtti estén), melyet elsősorban az angolszász országokban tartanak. És most már az egész világon.

A halloween akár félelmetes is lehet Fotó: history.com

S hogy ez jól van-e így, arról megoszlanak a vélemények. Tódor Szabolcs, Búcsúszentlászló plébánosa szerint bár egyre terjed a halloween szokása, ám „ez szellemidézés, amelyhez az is kapcsolódik, hogy a gyerekeket különféle maszkokba öltöztetik”. Ez pedig a mi kultúrkörünktől idegen.

A halloween szokása elterjed Európában is Fotó: Illusztráció

Halloween: nincs a naptárban

Szabolcs atya kijelenti: ennek „megünneplése” hittel élő ember számára nem elfogadható, a gyökerei sem e kultúrkörhöz köthetők, hisz a pogány hitvilág elemei elevenednek meg benne. 

– Eredetileg az angolszász országokban tartották, ám mára a világ számos pontján átvették ezt a szokást. Mondják: a halloweent a Mindenszentek követi a naptárban, de a katolikus kalendáriumban nincsen halloween, amely nem is „piros betűs” ünnep – fogalmaz Tódor Szabolcs.

Értjük! De tetszik is?
Fotó: Illusztráció

A túlvilág és a buli

A plébános arról is beszél: akadnak, akik spirituális szempontból közelítik meg a halloweent, mondván: „az adott évben elhunyt lelkek ilyenkor mennek át a túlvilágra”. De lassan ez az értelmezés is háttérbe szorul, mert mára „az egészből jókedélyű buli lett, jelmezekkel és szezonális édességekkel”. 

Kedves a Teremtő számára

Tódor Szabolcs a részletekre is rávilágít. November elsején minden szentet ünneplünk, azokat is, akiknek „nevét nem tudjuk, de már ott vannak a mennyben, s Isten körül szolgálnak. Ők lehetnek akár közvetlen hozzátartozóink, családtagjaink, akik előttünk jártak a földi élet zarándokútján – amely olykor örömteli, máskor teli van nehézségekkel, megpróbáltatásokkal –, s a mindennapjaikat az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek gyakorlásával, a szeretet parancsának megélésével, vagy a Tízparancsolat teljesítésével próbálták élni, ami a Teremtő számára kedves volt, és kedves ma is”.

Hozzáteszi, megkülönböztetünk küzdő (ezek mi vagyunk), szenvedő (akik a tisztítótűzben várják elkövetett bűneik megbocsátását) és megdicsőült egyházat. Utóbbiak már „Isten közelségében vannak a mennyben”, vagy profánul: célba értek.

Tódor Szabolcs: a katolikus kalendáriumban nincsen halloween
Fotó: Péter B. Árpád

A világ világossága

– Imádkoznunk kell azokért, akik előttünk jártak, s hisszük és valljuk: odafentről ők is imádkoznak értünk, küzdő emberekért. Halottak napján, vagyis november 2-án pedig gyertyát gyújtunk szeretteink sírjánál, amely jelképezi Krisztust, mint a világ világosságát. Mindezt abban a hitben tesszük: bár számukra véget ért a földi élet, testüket eltemettük a földbe, de lelkük a mennyországba, a teremtő Istenhez szállt – mondja Tódor Szabolcs.

Az árral úszni

Visszatérve halloweenre, Búcsúszentlászló plébánosa úgy véli: érdemes megőrizi több évszázados hagyományainkat, „de persze mások döntését, választását tiszteletben kell tartanunk”.

– Ugyanakkor nem kell mindenben úszni az árral. Persze ez ma nem egyszerű, de azért még sokaknak megy – szögezi le Szabolcs atya.

A halloweenről

  • ősi kelta hagyományokból alakult ki
  • 1840 körül került Észak-Amerikába, amikor sok elszegényedett földműves vándorolt ki Írországból
  • a kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, ezért a később élők félelmükben álcázó maskarákat öltöttek

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában