Emojik: változnak, nehéz követni, mi mit jelent

Az MCC Ifjúságkutató Intézete kutatásvezetője többek között arról beszélt az emojikról szóló előadás előtti interjúban, hogy míg a hagyományos mosolygós fejet az idősebb generáció kedves, pozitív hangulatjelként használja, addig a fiatalabbak számára passzív-agresszív vagy negatív jelentéssel bír, s hogy a fiatalok egyre nehezebben fejezik ki magukat és az érzéseiket szavakkal. A Székely Levente szociológus által vezetett intézetben a fiatalokat széles témaspektrum mentén vizsgálják. A digitális kultúra mindig hot topic, de emellett az elmúlt években foglalkoztak fesztiválkutatással, a fiatalok családalapítási terveivel, közélettel, vallással kapcsolatos véleményével, valamint zenefogyasztási szokásaikkal is. 

Év elején az Ifjúságkutató Intézet a magyarországi fiatalok digitális nyelvhasználati szokásainak vizsgálatakor kitért a korosztály emoji használati szokásaira is. Kiderült, igenis van létjogosultsága ennek a kérdésnek a generációk közötti kommunikáció és a digitális kultúra területén. 

– Azt tapasztaljuk, hogy az ifjúság (15-29 év között) behuzalozott csoporttá vált, vagyis folyamatosan elérhetőek online is. Míg a 2000 éves évek elején tíz háztartásból háromban volt számítógép, s csupán egy háztartásban volt internet, addig mára szinte alig találunk olyan embert, akinek kezében ne lenne ott az okostelefon – jelezte a tendenciákat Kiss-Kozma Georgina. – Az írásbeliség a kézírásról lassan áttolódott a chat-felületeken megvalósuló sajátságos nyelvhasználatra. Az olyan alkalmazások elterjedése, mint például a Skype, a WhatsApp, a Viber, a Snapchat, valamint a Messenger a vizualitás irányába tolják el a digitális kommunikációt, amelynek eredményeképpen az üzenetek egyre rövidebbé váltak, s egyre több képet és rövid videót osztunk meg. 

Az emojik világa: mást jelent itt és mást a világ másik részén 

Bármennyire megdöbbentő, ma már közel 4 ezer-féle emoji létezik a világon, ráadásul nagyon kultúraspecifikusak: másképp értelmeznek egy-egy hangulatjelet Indiában, Kínában vagy Amerikában, Európában. Ha szeretnénk elsajátítani ezt a digitális nyelvet, akkor az emojipédiában keresgéljünk, ahol akár évente újakat javasolhatunk. 

– Nagyon nehéz nyomon követni, hogy a legfiatalabbak körében épp mi a trendi és a menő – felelte a szakember. - Jön egy új TikTok trend, és azonnal átírja a korábbi jelentéseket. Azt is látjuk a kutatásokból, hogy a fiatalok másképpen értelmeznek egy-egy képjelet, mint az idősebbek. Például míg az idősebbek a klasszikus mosolygós fejet barátságos, pozitív értelemben használják, addig a fiatalok számára inkább negatív, passzív-agresszív jelentéstartalommal bír. Vagy például ők már nem a piros szívet, hanem a fekete, fehér, lila, színűeket részesítik előnyben. Vagyis az emojik használata nemcsak kulturálisan meghatározott, hanem generációspecifikus is. Néhány éve még az okozott generációs feszültséget, hogy míg a fiatalok az egyre gyorsabb információszerzésre szocializálódtak, amely azt is jelentette, hogy a helyesírásra, központozásra kevésbé voltak figyelmesek, addig az idősebbek az üzenetváltáskor továbbra is hangsúlyt fektettek ezekre, amely lelassította az üzenetváltásokat. A fiatalok ezért türelmetlenebbek voltak, amikor a szülők, nagyszülők perceken át fogalmazták hosszabb mondandójukat az üzenetváltás során, s jóval terjedelmesebben válaszoltak, mint ők. Ma viszont inkább az okoz a különböző nemzedékek közötti kommunikációban feszültséget, hogy a fiatalabbak és az idősebbek másképpen értelmezik a képi jeleket.

Csínján az emojik használatával 

Akkor lássuk, hogy mire is jutottak a vizsgálatok során. 

• A megkérdezettek 70 százaléka gondolja úgy, hogy vannak olyan hangulatjelek, amelyeket másképpen értelmeznek a fiatalok és az idősek. 
• Minden második fiatal szerint gyakran tapasztalható félreértés abból, hogy a különböző életkorúak másképpen értelmezik a hangulatjeleket. 
•  A kutatásban részt vevő fiatalok a vele egykorú kollégáknak, barátoknak gyakrabban küldenek hangulatjeleket, mint a náluk idősebb munkatársaknak. 
• Egyharmaduk úgy gondolta, hogy szakmaiatlan munkakörnyezetben emojikat használni. 

Azt azért érdemes hozzátenni, hogy a fiatalok tudják, hogy az idősebbek, például szüleik generációja más jelentést tulajdonít bizonyos emojiknak, ezért emiatt nem szoktak megsértődni. Viszont abba már nem lehetünk teljesen biztosak, hogy az idősebbek tisztában vannak azzal, hogy a fiatalok milyen jelentéssel használják ezeket a kis képi jeleket. 

Kikopik a választékos szóhasználat

– Minden második fiatal mondta azt, hogy hangulatjelek használatával könnyebb kifejezni a gondolatait, s a megkérdezettek egyharmada pedig azt is állította, hogy az emotikonok a szavaknál jobban kifejezik ki az érzelmeket – folytatta Kiss-Kozma Georgina. – Ez azért probléma, mert ha a választékos szóhasználat kikopik, akkor nemcsak kultúravesztésnek lehetünk tanúi, hanem egyre több kommunikációs és lelki egészséggel kapcsolatos kihívással is szembe kell majd néznünk. Ugyanis, ha a következő generáció nem képes kifejezni a gondolatait, az kommunikációs gondot okoz majd, valamint, ha nem találják meg a módját, hogy a lelki nehézségeiket szavakkal le tudják írni, segítséget sem tudnak majd kérni. Nagyon sok a magányos fiatal világszinten, sokan szenvednek mentális betegségek tüneteitől, és sokan érzik úgy, hogy nem kapnak a problémáik leküzdéséhez megfelelő segítséget. Viszont, ha megfogalmazni sem tudják, hogy mi a baj, úgy a segítség sem fog megérkezni. A kutatásnak ezért hosszabb távú célja is van, mégpedig az, hogy feltérképezzük, s megpróbáljuk értelmezni ezeket a mindennapi életünket is nagyban meghatározó kulturális és társadalmi változásokat. Az eredmények is rávilágítanak arra, hogy fontos minél többet beszélgetnünk a fiatalokkal, valamint igyekeznünk kell megszerettetni velük a könyvek világát.

A szakember hozzátette, a jövőben újabb kutatásokat terveznek, amelyek során azt járják körbe, hogy a fiatalok a telefonálás helyett miért inkább az üzenetküldést preferálják.