Borban az igazság: józanul a borkultúra-konferencián – fotógaléria és videó

Címkék#Zaol videó #főmuzeológus #borkultúra #Thúry György Múzeum

Zalaegerszeg és környékének lakossága bizony évszázadok, azaz a középkor óta issza dokumentálhatóan a fürtös gyümölcs finom levét, sőt, már a római korban is termesztettek szőlőt a vidéken. A Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága Szőlőtermelés és borkultúra Zalaegerszegen a középkortól a 20. századig címmel tartott szakmai konferenciát szerdán a díszteremben, ahol az is kiderült, kik voltak a „pinceverők”, s hogyan élték meg a szőlőhegyre való kitelepítéseket a helyiek.

Mozsár Eszter

A szőlőtermelés és borkultúra konferencia résztvevői. Hátsó sorban: Kulcsár Bálint (MNL Zala Vármegyei Levéltára), Balaicz Zoltán polgármester, Havasi Bálint főigazgató (Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága), Németh Roland (ZMI). Első sorban: Kiss Gábor főkönyvtáros (DFVMK), dr. Bilkei Irén (MNL ZVL), Gyanó Szilvia (Thúry György Múzeum), Erős Krisztina, Kiss Nóra és Megyeri Anna (ZMI)

Fotó: Pezzetta Umberto

A göcseji és zalaegerszegi emberek szókincsében a hegy mindig is a dombokat, lankákat, a szőlőhegyet jelentette, s azt a hajlékot is pincének hívták, ami egyáltalán nem a föld alá épült. A szőlőtermesztés és borkultúra szakmai találkozóját a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága szervezte. A levezető elnök, Gyanó Szilvia néprajzos-főmuzeológus (Thúry György Múzeum) kérdésünkre elmondta: Zalaegerszegen és környékén esztétikus és a biodiverzitásnak megfelelő borkultúra alakult ki, hiszen a szőlőhegyek látványához hozzátartoztak a kaszálók, a gyümölcsösök és zöldségföldek, s minden, ami az önellátáshoz szükséges volt.

A szőlőtermelés és borkultúra konferencia résztvevőit Balaicz Zoltán polgármester és Havasi Bálint főigazgató (felvételünkön) köszöntötte
Fotó: Pezzetta Umberto

Szőlőtermelés és borkultúra egerszegi módra

A konferencián múzeumok, levéltárak, könyvtárak munkatársai adtak elő a témában. Kiss Nóra néprajzos (Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága) például a Göcseji Falumúzeum alapítója, Szentmihályi Imre etnográfus, pályakezdő igazgató kutatásait dolgozta fel. A szőlőhegyi életképekről az akkori 50-60-70 éves adatközlők meséltek, akik megélték a filoxéravész pusztítását, az új szőlőfajták megjelenését, a paraszti szőlőhegyek lassú modernizációját, és persze elmesélték az egymást és a nedűt tisztelő baráti borozgatások rítusát.

Németh Roland régész-muzeológus (Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága) arról tájékoztatta a közönséget, hogy miként alakult ki a szőlő- és borkultúra a Borostyán-út árnyékában, mindezt néhány régészeti lelettel, a Salla (Zalalövő) környékén talált amforákkal alátámasztva. A római kor borfogyasztását, a lakomákat és vallási, társadalmi összejöveteleket nem lehet elképzelni Bacchus, a jókedv, a vigalom, a szüret, a szőlő és bor istenének tisztelete nélkül. A szakmai napon szó volt még a középkori boroklevelekről, a szőlőhegyi hajlékokról, présházakról és a filoxéra járvány utáni szőlőkultúra újjászervezéséről.