A magyar borkultúra ünnepe Keszthelyen (galériával)

A rendezvényen az ország mind a 22 borvidékéről érkeztek magyar borok, összesen 543 palackkal, amelyek 93 különböző fajtát képviseltek.

Tradíció és borélmény - fókuszban a magyar borok kiválóságai

Dr. Brazsil József, a Da Bibere Zalai Borlovagrend nagymestere kiemelte: az esemény nemcsak a hagyományok ápolásáról szól, hanem a helyi borfajták nemesítési munkáinak méltatásáról is. Az egyik legfontosabb hungarikumként említette a cserszegi fűszerest, amely a legnagyobb területen termesztett magyar szőlőfajták között van. Hasonló elismerést kapott a furmint, az olaszrizling és a Bianka, a kékszőlők közül pedig a kékfrankos dominanciája hangsúlyos. 

A rendezvényen az ország mind a 22 borvidékéről érkeztek borok, összesen 543 palackkal, amelyek 93 különböző fajtát képviseltek. A nagymester kiemelte a Generosa fajtát is, amely a tramini genetikai örökségét hordozza, és mostanra újjáéledt. A nagymester lírai szavakkal méltatta a borokat: – Mint egy asszonykórus hangpróbája, úgy trilláznak ezek a borok, előrevetítve a bennük rejlő csodát.

Dr. Brazsil József beszédében a borfogyasztás kultúrájának fontosságát hangsúlyozta: – A bor mindig segítségünkre van, de nem a sok bor, csak az elegendő.
A résztvevők ennek szellemében kóstolhatták meg a magyar borkultúra legjavát.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa: támogatás a szőlészeknek és borászoknak

A Mustra egyik kiemelkedő pillanata volt, amikor Vaszily Zsolt kancellár méltatta a rendezvény főtámogatóját, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát (HNT). Ez a szervezet a hazai szőlőtermesztők és borászok érdekképviseletét látja el mind Magyarországon, mind nemzetközi szinten. A HNT szerepe elengedhetetlen, hiszen a szőlő- és borágazat több ezer ember megélhetését biztosítja, miközben szembesül a globális kihívásokkal.

A közelmúlt eseményei – a járványhelyzet, az ukrajnai háború és az egekbe szökő költségek – jelentősen megnehezítették a szőlőtermesztők és borászok helyzetét. Ennek ellenére a HNT folyamatosan azon dolgozik, hogy a szakma képviselői magas színvonalon, megfelelő jövedelmezőség mellett készíthessenek kiváló borokat.

A borünnepen külön gratuláció illette Dr. Brazsil Dávidot, a HNT főtitkárát, aki 2016 óta tölti be ezt a pozíciót. A borvidékek küldöttei nemrég egyhangúlag újraválasztották őt, így 2025-től újabb öt évig irányítja a tanácsot. 

Borkultúra és kötődés

Dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára a Bormustrán  hangsúlyozta, hogy a borkultúra népszerűsítése és a tudatos, mértékletes borfogyasztás kulcsfontosságú a magyar borágazat számára. Az eseményen három hungarikummá nyilvánított borral is találkozhattak a résztvevők: a Tokaji Aszúval, az Egri Bikavérrel és a Törley pezsgővel.

Dr. Brazsil Dávid kiemelte Magyarország borvidékeinek sokszínűségét, amelyek páratlan borok előállítására adnak lehetőséget, a gyümölcsös fehérboroktól a világhírű Tokaji édes borokig. Ez a kivételes adottság szinte csak Franciaországhoz mérhető.

Hangsúlyozta a hegybírói munka szerepét, amely közvetlen kapcsolatot teremt a borászokkal. Elismerését fejezte ki mindazoknak, akik borfelajánlásaikkal hozzájárultak az ünnep sikeréhez. Ígérete szerint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a jövőben is támogatni fogja a hasonló rendezvényeket, melyek a magyar bor presztízsét erősítik.

A bor és az áldás szimfóniája

Mezei András atya a Mustrán a borhoz fűződő mély szellemi és közösségi kapcsolatról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a szőlő és a bor létrejötte Isten áldásától függ és minden egyes pohárban ott rejlik az emberek fáradságos munkája és Isten gondviselése.

Az atya személyes tapasztalatát osztotta meg a szőlőművelésről és megemlítette, hogy ő maga is részt vett szüretben, metszésben és más munkálatokban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bor legfontosabb üzenete a testvériség: – Egy kehelyből iszunk, így mindannyian testvérek vagyunk.
Ez a testvériség Krisztushoz kapcsolódik, aki által közösséggé válik az emberiség.

Mezei atya rövid szentírási részlettel emlékeztetett arra, hogy a bor az élet örömét és egészségét szolgálja, ha mértékkel fogyasztjuk. Imájában áldást kért a jelenlévőkre, a szőlőművelőkre és magára a borra is. Hangsúlyozta, hogy a bor élvezete hálaadásra és Isten nevének segítségül hívására késztet.

Az atya szavai méltóképpen összekötötték az ünnepség szellemi és közösségi jelentőségét, emlékeztetve mindenkit a bor és az emberi összefogás mélyebb értelmére.

A művészet és a bor találkozása a Borképtár kiállításon

A Borképtár kiállításon a szőlő és bor ihlette művészeti alkotások kerültek középpontba. Schéffer Anna, az Országos Képző- és Iparművészeti Társaság elnöke 16 művész 19 alkotását méltatta a megnyitón, kiemelve, hogy a bor és művészet szoros kapcsolatban áll az emberi kultúrával.

Hamvas Béla gondolatát idézve rámutatott, hogy a jó boriváshoz művészi inspiráció szükséges – költészet, zene és képzőművészet által. A bor és a szőlő kultúrája egyidős az emberiséggel, amit ősi művészeti alkotások és szakrális hagyományok is tükröznek. A kiállított művek között tájképek, zsánerképek, csendéletek, szőlőhegyeket és szüreti jeleneteket ábrázoló alkotások találhatók, különböző technikák – pasztell, akvarell, akril és olajfestmények – felhasználásával.

Enese Beáta, a Balatoni Borrégió Gizella Királyné Női Borrend elnökségének tagja örömmel üdvözölte a Bor Képtár és a bormustra idei megvalósulását. Az ötlet 2016-ban született Józsvainé Kislőrinc Edit támogatásával. Akkor 70 művész alkotásai kerültek bemutatásra, idén kisebb léptékben, de ugyanolyan lélekkel. A kiállítás hangsúlyozza, hogy a szőlő és bor az emberi közösségek örömforrása, hiszen a bor leginkább társaságban, eszmecserék mellett élvezhető igazán.

Szent Márton nap alkalmából Keszthely Város Önkormányzata hirdetett egy rajzpályázatot a keszthelyi általános iskolások számára. A szakmai zsűri által legjobbaknak ítélt alkotások dobozaiban a Mate Tangazdaság Nonprofit Kft. Minőségi borai kerültek, és így kerülnek jótékonysági árverésre. Az árverésen lehetett licitálni a 11 alkotásra, amelyekben 2-2 bor található. Az árverésen befolyt összeget a Szent Erzsébet Jótékonysági Alapítványnak ajánlják fel.

Gazdag örökség a bor

Dr. Brazsil Dávid a Bormustrán elmondta, hogy az elmúlt négy évben minden EU tagállam, így Magyarország is, a világjárvány és a háború okozta gazdasági válság enyhítésére összpontosított. A járvány hatására a fogyasztók jelentős része elveszett, hiszen a kijárási tilalmak és a gazdasági zűrzavarként emelkedő energiaárak, valamint az inflációs környezet hatásai mind súlyosan érintették az ágazatot. A gazdasági nehézségekkel szemben az EU, bár próbálta a termelői szektort helyreállítani, nem vette figyelembe, hogy közben a mobilitási korlátozások, a fenntarthatóságra és digitalizációra való hivatkozás alatt olyan döntéseket hoztak, amelyek a borászat alapvető értékeit fenyegették.

Dr. Brazsil Dávid hangsúlyozta, hogy a bor nem csupán egy fogyasztási cikk, hanem egy transzcendens, identitásképző kulturális termék, amely szerves része az európai életérzésnek. A bor fogyasztása – ha mértéktartóan történik – nemcsak kulturális értéket képvisel, hanem pozitív élettani hatásokat is gyakorol a fogyasztóra. A mediterrán országok példája, ahol a bor mértékletes fogyasztása hozzájárul a magas élettartamhoz, segít abban, hogy a bor mint kulturális és egészséges termék szerepe ne kerülhessen háttérbe. A főtitkár az Európai Unió jelenlegi politikai irányvonalát kritikusan értékelte, mondván, hogy azok a döntések, amelyek megkérdőjelezik a bor kultúráját és a "francia paradoxon" alapú, borfogyasztásra épülő életmódot, nemcsak gazdaságilag, hanem társadalmilag is károsak. Dr. Brazsil Dávid aláhúzta, hogy a bor nem csupán egy ital, hanem egy olyan kultúra és életérzés, amelyet védeni és ápolni kell, hogy a jövő generációi is részesülhessenek az európai borászatok és borfogyasztás gazdag örökségéből.