2024.10.02. 10:34
A Páratlan páros a Hevesiben melegen tartja a közhelyeket
Már a neve is jelentéktelenül átlagos: Kovács János. Ráadásul taxisofőr Londonban, ahol ezen a pályán aztán rajta kívül mozognak néhányan. Ehhez képest, mint alamuszi macska jó nagyot ugrik. Hát manapság itt már mindenki titkos életet (is) él!?
Páratlan páros. Támadi Anita, Mihály Péter, Dura Veronika
Fotó: Pezzetta Umberto
A Hevesi Sándor Színház és direktora, Besenczi Árpád hosszú évek óta kiszámíthatóan indítja az új évadot. Vígjátékkal alapozza meg a koncepciót, ami mentén minél több nézőt szeretne látni az előadásokon. A színházi darabírók közül a több mint kipróbált angol Ray Cooney volt ismét soron, akitől már számos komédiát láthatott a Hevesi közönsége. És ismét Besenczi Árpád rendezésében. Ezúttal a magyarul Páratlan páros címmel futó darabra esett a választás. Nos, ennek főhőse John Smith, a londoni taxisofőr.
Ha a játszók felől nézzük, abszolút nyerő sztori, dinamikus szöveg, jól működő karakterek, energiatelt játék, feszes ritmus, szellemes díszlet (Mészáros Tibor), a figurák személyiségét hangsúlyozó jelmezek (Szőke Julianna). Esetlennek látszó főhős, életre-halálra kitartó, stikliket fedező jó barát, bájos feleség, és mindjárt kettő, szerencsétlenkedőnek tűnő rendőrök.
Komédia
Ha a nézőtér felől nézzük: néha felszabadult, néha kínosan röhögős este két felvonáson át. Min is? Azon, hogy a kettős életet élő, két feleséget tartó John és környezete egy véletlen lebukás következményeit elkerülendő milyen marhaságokkal próbál kievezni az amúgy is szorult helyzetből.
A díszlet Mary (Támadi Anita) és Barbara (Dura Veronika) lakását egybetolja, a jelenetek így átfolynak egymásba, izgalmas próbára téve a nézői figyelmet. John (Mihály Péter) sztorija rengeteg telefonbeszélgetés révén bomlik ki, a szereplők hangereje el-eléri az érthetőség határát. De hiszen nagy a gáz, a két nő találkozását mindenáron el kell kerülni. A rendőrök (Besenczi Árpád, Szakály Aurél) sem igazán látnak tisztán, de bőszen nyomoznak addig is. John szövetségese, Stanley (Kiss Ernő) kármentése csak rátesz egy lapáttal a bonyodalmakra. A végén persze már az igazság sem hihető.
A helyzetkomikum klasszikus szabálya, a félreértések adagolása menetrendszerű, ilyenkor az adhat pluszélményt, hogy mit tesznek hozzá aktuálisan a játszó személyek.
Mihály Pétert nem gyakran látjuk nettó komédia főszerepében, üdítő is volt, hiszen más manírokkal dolgozik, mint az ebben a szerepkörben megfásult hevesis színészek. Kiss Ernőnek bérelt helye van a főszereplőt kiegészítő bohózati figurák palettáján, úgy tűnik, a jobb sorsa érdemes művésznek már borzasztó nehéz újítania.
Támadi Anita talán egy árnyalattal feleségesebb, több a szín a karakterben, de nem tudni, miért kell szinten tartania a kiabálást, amikor a hangszíne egész másra hivatott. Dura Veronika gyönyörű, csodás öltözetekben, s mintha pici iróniát is csempészne. Besenczi rendőre mintha túl nagypapás lenne, Szakály Aurélé karcosabb.
A Páratlan páros futószalagon készült, ámbár profi bohózat, amihez a nevettetés legkidolgozottabb vonulataként Zalaegerszegen ezúttal a meleg témát látta a darab beltartalmaihoz képest még jobban fölerősíthetőnek a rendező. Egy (Helvaci Ersan David), kettő, majd három alak kénytelen a megalázó közhelyekből dolgozó figuravariánst hozni.
Meleg téma
Nem mintha egy feledhető színházi előadásnak korrektnek kellene lennie, de azért az már nem nagyon méltányos, hogy azt higgyük, a nemi identitásukban más, főleg férfiak dobálják a kézfejüket, riszálják a csípőjüket és három mérettel kisebb rózsaszín pólót hordanak. Erről ismerszenek meg, ezért lehet, kell rajtuk röhögni? Erre bazírozni, ehhez várni a nézőtér bornírt nevetését, úgy vélem, a nézők lenézése, igényeik leértékelése.
Nagyon szeretném, ha vitatkoznának velem mindazok, akik látták, vagy majd ezután nézik meg a Páratlan párost, mert erősen remélem, hogy ennél azért egy kicsit mindannyian többet várunk a mégoly könnyen felismerhető klisék alapján összedobott mulatságos színdarabtól.
Engem szidjanak, ne a színészeket. Akik nálam sokkal jobban tudják, a hazavihető, felidézhető, valamiről valamiért szóló színpadi humor nem itt kezdődik, pláne nem itt ér véget. Csak elfed valamit…
Mi komédia?
A komédia a vígjáték ókori elnevezése (görög kommosz 'gúnydal' szóból). A műfaj meghatározó esztétikai minősége a komikum, konfliktusának megoldása szerencsés (sohasem tragikus); értékszerkezete alapján az önmagukat valódi értékeknek feltüntető álértékek pusztulását mutatja be. Arisztotelész szerint a komédia „a hitványabbak utánzása, de nem a rosszaságé a maga egészében, hanem a csúfságé, amelyhez hozzátartozik a nevetséges is. A nevetséges ugyanis valami hiba, vagyis fájdalmat és így kárt nem okozó csúfság”.
Szereplők:
- Mihály Péter
- Kiss Ernő
- Támadi Anita
- Dura Veronika
- Besenczi Árpád
- Szakály Aurél
- Helvaci Ersan David
- Farkas Gergő