Független, szabad Magyarországért

2024.10.06. 17:00

Zalaegerszegi emlékező ünnepség az aradi vértanúk emléknapján

Vasárnap délelőtt rendezték meg Zalaegerszegen az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Aradon 1849. október 6-án kivégzett 13 tábornoka és mártírtársaik előtt tisztelgő emlékező ünnepet.

Arany Horváth Zsuzsa

Balaicz Zoltán polgármester és dr. Kovács Gábor főjegyző

Fotó: Seres Peter

A városi önkormányzat nevében Bali Zoltán képviselő mondott beszédet, melyben felidézte: "1848/ 1849-ben a középkori társadalmi struktúrák, a kiváltságjogok felbontása mellett nemzeti alapon szerveződő, szuverén, nyugati minta alapján fejlődő Magyarország megalapítása karnyújtásnyira került. A két évig tartó háború, és a korszak nagyhatalmainak politikai alkui végül szertefoszlatták a nemzet álmait.  A  vereség  az ország polgári berendezkedésének, közjogi fejlődésének gátat szabott akkor, amikor a Föld nyugati fele az abszolutista monarchiákból versengő, technológiai újításokra nyitó világrendbe lépett át". 

aradi vértanúk
Aradi vértanúk: A Csány László Technikum fiataljai személyesítették meg műsorukban a kivégzett tábornokokat  Fotó: Arany Horváth Zsuzsa

A vértanúk közt volt nemesi rangú, volt, aki mélyről járta meg a ranglétrát, de valamiben a  nem különböztek: a tisztesség és a becsület mintakatonái, a katonáik által  tisztelt és követett, sikeres hadvezérek voltak, hangsúlyozta a szónok, aki felsorolta a nevüket is:  Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György , Knezić Károly, Nagysándor József, Gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Gróf Vécsey Károly. Pesten, a mai Batthyány-örökmécses helyén, gróf Batthyány Lajost, Magyarország első miniszterelnökét is kivégzőosztag elé állították.

Bali Zoltán mondja a beszédét 
Fotó: Seres Peter

Az „Aradi Vértanúk” megemlékezésén Zalában fejet hajtunk a zalai mártír, a Szemere-kormány közmunka és közlekedési minisztere, Zala Vármegye táblabírója, Csány László élete, munkássága és mártírhalála előtt is, jelezte Bali Zoltán. Csány Lászlót négy nappal később végezték ki, a pesti Újépület melletti fapiacon.

Szólt arról is, hogy a megemlékezés helyszínéül szolgáló szoboregyüttest 1931-ben adták át, s Zalaegerszeg a „Kovács Károly Városépítő Program” keretében a most kezdődő önkormányzati ciklusban megújítja azt. 

Bali Zoltán utalt a ma nemzedéke számára fontos üzenetről is: "A mai, elkényelmesedett, fogyasztói társadalmunkban, amikor a felhalmozott és elfogyasztott javak többet érnek a becsületnél, amikor az individuum fontosabb a közösségnél, amikor a jog az járandóság, nem pedig erény, amikor nemzeti érdek helyett a globális célok feljebbvalók, akkor szükség van az olyan példaképekre, akik szabadabb, becsületesebb világért és a magyar nemzet ügyéért harcoltak."

A megemlékezésen a Csány László Technikum tanulói adták a műsort, amelynek megindító pillanatait adta, amikor fehér inges fiatalok személyesítették meg a 13 tábornokot. A műsort Király Krisztina tanárnő állította össze. 

A rendezvény végén állami és politikai szervezetek, intézmények és a város lakói helyezték el az emlékezés virágait a szobor talapzatán. 
 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában