Megcsíphet az édesvízi medúza?

Édesvízi medúzát találtak ismét Magyarországon, ezúttal a Dunában, Paks alatt szaporodtak el, írta meg társlapunk, a teol. Fadd-Domboriban, a holtágnál fedezték fel legutóbb az apró csalánozók sokaságát. Terjedésük összefügg az éghajlatváltozással.

Szabó Judit

Képes csípni az édesvízi medúza, de az emberi bőr túl vastag ahhoz, hogy áthatoljon rajta a méreganyaga

Forrás: Shutterstock

Fotó: Carolin Bleese

A mindössze 2-4 centiméteres állatokról mindenekelőtt azt kell tudni, hogy nem csípnek, mint a tengeri társaik, amelyek komoly fájdalmat okozhatnak csápjaikkal egy-egy találkozáskor, sőt a csípésük halálos is lehet. Az édesvízi medúzáknak is vannak csalánsejtjeik, amelyben méreganyag van, de ezek csak egysejtű, egészen apró szervezetekre veszélyesek, írja a horgasz.hu. oldal. Csípésük a gerincteleneket és az apró halakat megbéníthatják, az emberi bőrön azonban a csalánszervek nem tudnak áthatolni.

Az édesvízi medúza Kínából származik, a 18. században hurcolták be Európába, valószínűleg vízinövényekkel. Magyarországon először 1960-ban írtak róla, a szomszéd megyében, a Drávában, a somogyi Őrtilosnál találták meg. Invazív faj, és a vizek melegedése miatt egyre gyakrabban és több helyen megjelenik Európában.

Ragadozó, zooplanktonokkal, halivadékokkal táplálkozik. Főleg a bányatavakat, a holtágakat, a lassú folyású vizeket kedveli. Napos időben feljönnek az édesvízi medúzák a vízfelszín közelébe, ilyenkor akár meg is pillanthatjuk ezeket az érdekes csalánozókat, ha éles a szemünk, hiszen nemcsak kicsik, de színtelenek is. Jelenlétük összefügg a globális felmelegedéssel, de arra is utal, hogy a víz tiszta, hiszen csak ilyen helyen képes megélni az édesvízi medúza.