Zirc látnivalói és egy ciszterci jó tanács: "Ne igyatok vizet, igyatok sört!"

A Zirc felé utazást, bár ezúttal is autóbusszal keltünk útra a Kirándulást Kedvelő Nyugdíjasok Klubja tagjaival, megfűszereztük egy kis vonatozással: Veszprémben átültünk a Cuha-völgyi Bakonyvasút egyik menetrend szerinti járatára, s míg buszunk átsuhant Zircre, mi végigzötyögtünk a műemlékké nyilvánított egyvágányú, s nem villamosított vonalon, romantikus erdei környezetben, viadukton, alagúton át a célváros vasútállomásáig. A zalai erdei kisvasút, s a leharcolt zalaegerszegi MÁV-vonatoknak köszönhetően keletkezett is egy kis "Deja vu" érzésem, mégis a veszprémi vasútállomás előtti térre emlékszem a legszívesebben: a vadvirágos parkot nem térkövezték át sivataggá, s annak is örültem, hogy a zirci állomásról a főtérre gyalogolva a város egy "hétköznapi" szeletkéjét is volt szerencsénk látni.

Az apátság attrakciói jelentik Zirc fő vonzerejét

Kétségkívül a ciszterci apátság épületei, attrakciói jelentik Zirc legnagyobb vonzerejét, amelyet úgy tűnik, nem igazán csorbított a hír, hogy a Vatikán cirka egy éve felfüggesztette a rend vezetőjének és a gazdasági vezetőjének, a Ciszterci Vagyonkezelő első emberének a státuszát, s egy nemzetközileg jegyzett könyvvizsgáló céget bíztak meg, hogy belső nyomozással világítsa át az apátság pénzügyeit, ahova a gyanú szerint beszüremkedett a világi "nagypolitika". Információink szerint a vizsgálat még nem zárult le. Persze az 1752-ben felszentelt, alapításának 800. évfordulóján bazilika minor rangra emelt apátsági templom az esetleges emberi gyarlóságoktól függetlenül hazánk egyik legszebb egyházi épülete. Ékessége a kor egyik legnagyobb művészének, Franz Anton Maulbertsch Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló főoltárképe és Wagenmaister több freskója. A templom két orgonával is büszkélkedhet, a karzat hangszere a liturgiát szolgálja ma is, s 25 ezer forintért a kedvünkért is megszólaltatták volna. A Nagyboldogasszony bazilika nem csupán műemlék és idegenforgalmi látványosság, hanem egy élő szerzetesközösség liturgikus otthona, a magyarországi ciszterci rend központja, s egyúttal Zirc város plébánia-temploma is. Sajnos csak úgy, egyet imádkozni nem özönölhettünk be az ajtaján, ugyanis csak keddtől vasárnapig, s akkor is az óránként induló szakvezetéssel látogatható. Akárcsak tavaly, az idén sem sajnáltuk a fejenként mintegy 3 eurónyi belépődíjat, hiszen a tájékoztatáson kívül kaptunk érte pluszt is, idegenvezető szerzetesünk felhívta a figyelmünket a Biblia néhány fordítási tévedésére, hibás értelmezésére, amellyel például rossz hírbe keverték Mária Magdolnát (a Magdalából származó Máriát), vagy "feltámasztottnak" titulálták Lázárt, pedig Jézus nem öröklétre, hanem csak röpke emberi "életre keltette", s Keresztelő Szent János pedig nem "keresztelte", csak a folyó vízébe merítgette az embereket. Kérésünkre egy albumban megnézhettük a felvételeket, amelyeket azokról a képekről készítettek, amelyekre anno többször átfestették az eredeti freskókat. A szentképek az évszázadok során jelentős tortúrán mentek keresztül, rajtuk eredetileg fiatal arcú alakok voltak, s amikor azok megkoptak, az akkori szerzetesekről mintázva újrafestették őket, később viszont öregítették a szereplőket, arcszőrzetet ősz szakállt festettek rájuk – a közelmúltban befejeződött legújabb restaurálás során az eredeti réteget hozták felszínre.

A legszívesebben újra megnéztük volna Magyarország egyik páratlan kultúrtörténeti emlékékét; a apátság épületegyüttesének 2. emeletén található Ciszterci Műemlékkönyvtárat. A közel 65 ezres gyűjteményt, a 70 ősnyomtatványt, a több mint 300 antikvát őrző bibliotéka valószínűleg szolgált volna még nem látott érdekességekkel. 

Kézműves sört főznek, van levendulás is

Viszont várt ránk az ugyancsak izgalmas attrakció, a Zirci Apátsági Manufaktúra, ami a földi halandók számára a kézműves sörüzemet jelenti. Belépőjegy 2 ezer forint , négyfajta sör kóstolásával 4 ezer forint, amit a magam részéről sokalltam, szerencsére nem tartozom a sörivók népes táborába, így megúsztam kalandot féláron. A gazdag tápanyagtartalmának köszönhetően "folyékony kenyér" titulust kiérdemlő italt tulajdonképpen a szerzetesek fejlesztették tökélyre, s ma is folytatják a több mint ezer éves hagyományt. Az apátság pincéjében 2015-ben a sörfőzés hagyományait modern eszközökkel felelevenítve, berendezték és megnyitották az apátsági manufaktúrát, Magyarország első monostori sörfőzdéjét (a Tihanyi Bencés Apátság sörei nem saját főzetek). Zircen a ciszterci szerzetesek már 18. század első harmadától készítettek sört, bár az eredeti sörfőző műhely már nincs meg, az arborétumban még megtalálható a Seres-tó, aminek vízével a sört hűtötték, valamint a mellette álló épület, amelyet mindmáig sörháznak neveznek a helyiek. Jelenleg a legmodernebb technológia és a kézműves munka ötvözetével előállított italok között válogathatnak a sörivók. A 9 egyedi íz közül a barnát és világost, illetve a búzasörök mellett a levendulával ízesítettet a zalaegerszegiek is megkóstolhatták. Szak-idegenvezetőnk: Kovács Krisztián sörfőző részletesen beavatta társaságunkat a sörfőzés rejtelmeibe, megmutatta az össze berendezést, nem sajnálta a ráadáskóstolót (titokban azok is belekortyolhattak a különlegességbe, akik nem fizettek pluszpénzt), s javára legyen mondva: hallotta hírét a zalaegerszegi sörfesztiválnak – meg is invitáltuk a jövő évi rendezvényre. Akik kóstolták, állítják: a zirci apátsági sör finom – mégsem kelendő, a manufaktúra csupán turistacsalogató kirakatvállalkozás, mellette brutális veszteséget termel – működése 8 év alatt félmilliárd forint veszteség produkált. Mondtuk is: a zalaegerszegi fesztiválon javíthatnak az ismertségükön. 

A sörnek számos védőszentje van

Sörfőző idegenvezetőnktől tudjuk, a sörnek is számos védőszentje van.

• Soissonsi Szent Arnold, a komlószedők patrónusa
• Metzi Szent Arnoldtól (580-640) származik a híres mondás: "Ne igyatok vizet, igyatok sört!" A legenda szerint ő volt az a szerzetes, aki egy pestisjárvány idején felhívta a városlakók figyelmét arra, hogy jobban teszik, ha a szennyezett víz helyett a sört részesítik előnyben... Igaza volt, hiszen a főzött italban már nem éltek a fertőző baktériumok, s amikor az emberek elkezdték inni a szerzetes által főzött sört, megszűnt a járvány. 
• Szent Benedeket, a rendalapítót a sörfőzés patronálásáért is tisztelik – a bencés kolostorok eladásra, a köznép számára is készítettek sört.

Ha már szóba került az arborétum: ezúttal mi sem hagytuk ki. Akkor éppen nem nyílott sok virág, de a 18 hektáros, angolkertekre emlékeztető stílusban kialakított park, a területet átszelő Cuha-patak, a felette átívelő barokk kőhidak, a Bakonyra jellemző őshonos fák és cserjék, a több mint 400 éves kocsányos tölgy így is felejthetetlen élményt jelentettek. S egy konok ráadás-elhatározást, hogy tavasszal visszajövünk gyönyörködni az ibolya- és gyöngyvirágszőnyegben.

Megismerkedhettünk a Bakony természeti értékeivel

A látnivalók sorával ezzel még közel sem végeztünk, hiszen Zircen működik honunk első és egyetlen vidéki természetrajzi szakgyűjteménye, az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma, amelynek állandó kiállításán megismerkedhettünk a Bakony természeti értékeivel, erdőtípusaival, fafajtáival, sokszínű állatvilágával. Ásványgyűjteménye is egyedülálló, akárcsak két lélegzetelállítóan monumentális mamutcsontváza a kortárs óriásokkal együtt.

Sajna csak ennyi fért egy napba. Pedig még az apátsági látogatóközpontjában is maradtak fehér foltok: a rendtörténeti kiállítás; a vörös torony; de a városban is akad érdekesség, köztük a középkori romkert, a Mayer-tó, s jó lennek körülnézi a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóházban is. Summa summarum: Zircet fennhagytuk a bakancslistánkon.