Zalai szobrász alkotása a budapesti Szabadság-szobor, melyen átalakítást terveznek

Mivel a köztéri alkotásokra is vonatkozik az a szerzői jogi környezet, miszerint a változtatásokról az alkotó jogörököseivel egyeztetni kell, ezúttal is szükség van arra, hogy Kisfaludi Stróbl Zsigmond leszármazottainak a véleményét kikérjék. A zalai szobrászművész életművének legjobb ismerőjét, a doktori dolgozatát Kisfaludi Stróbl Zsigmond munkásságából író dr. Kostyál László művészettörténészt, a Göcseji Múzeum tudományos-igazgatóhelyettesét kérdeztük az ikonikus, nemzeti szimbólumként velünk élő alkotás, a Szabadság-szobor közel 80 éves történetéről. 

A Szabadság-szobor létrejötte

A művészettörténész a szobor létrejöttéről így ír 2012-es doktori dolgozatában: "1945. szeptember elsején a világháborúban vesztes magyar állam képviseletében Vörös János honvédelmi miniszter megrendelést adott a 20. század legmonumentálisabb hazai szobrászati együttesének, a háborúban győztes Vörös Hadsereg elesett katonáinak hősiességét hirdető budapesti Felszabadulási Emlékműnek elkészítésére. A Gellért-hegy e célra átalakított ormán álló alkotást, melynek 14 méter magas, pálmaágat tartó főalakja 26 méteres talapzaton áll, 1947. április 4-én avatták fel. Alkotója, Kisfaludi Strobl Zsigmond hét évvel később, már mint kétszeres Kossuth-díjas, hetvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású retrospektív tárlatot rendezett a Műcsarnokban."  

"A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát. Arra a talapzatra, amelyet a sztálinista Borisz Jofan tervezett, és ahol korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítunk. ... A több szakaszból álló munka várhatóan 2026-ra fejeződik be” – tájékoztat a Nemzeti Hauszmann Program hírlevele. 

- A köztéri szobor is szellemi alkotás, ezért az örökösök jogának ez esetben is érvényesülnie kell. A véleményalkotáshoz szakértői javaslatot is kértek - mondta portálunknak dr. Kostyál László. - A rendszerváltás után, 1993-ban már átment egy nagy átalakításon a szoborcsoport, akkor az örökösök egyetértése mellett széleskörű konszenzus övezte a szovjet katonáról mintázott alak, a cirill betűs felirat és a talapzat hátoldali domborműveinek eltávolítását, mindezek révén az egész emlékmű tartalmi átkeretezését. A lebontása is felmerült, de mivel a szabadság szimbólumaként éppen akkor kapott módosított és erős jelentéstartalmat, ami mindannyiunk számára fontos értéket képez, elálltak a tervtől. Egyébként a lebontási ötlet egyik hangadója Makovecz Imre volt.

Az elmúlt időszakban több budapesti világesemény, így például a tavalyi atlétikai világbajnokság logójában is helyet kapott a szobor, hívta fel a figyelmet Kostyál László.

Kereszt helyett szerencsésebb lenne a magyar címer

- Természetesen nem lehet teljesen elvonatkoztatni a szoborállítás eredeti szándékától, és figyelembe kell venni, hogy a kereszt elhelyezésének terve az egész szimbolikát más kontextusba helyezné. Az így kereszténnyé váló ikonográfiában a pálmaág a szüzesség jelképe, a sárkányölő figurája Szent Györgyre utal, míg a fáklyavivő a hit világosságának elhozója – kérdés, hogy így tényleg a pogányság jelenti-e a sötétséget? A második világháború után egy megszállt országban, kommunista ideológia által állított, és ezt stilárisan is visszatükröző szobor a kereszt utólagos ráapplikálásával belső ideológiai ellentétbe, ellentmondásba kerül saját magával. A másik gond az, hogy a kereszt a terv szerint nagyobb lenne, mint maga a központi nőalak, ami megbontja a szoborkompozíció alaplogikáját: egy jelképes tartalmat hordozó additív motívum nem lehet nagyobb méretű az emlékmű főalakjánál. A rendszerváltást követően módosult ugyan a jelentéstartalom, de ilyen mértékben nem feleselt az eredeti szándékkal, a háborús győzelem triumfálásának narratívájával. Bár hívő emberként a kereszt motívuma sokat jelent a számomra, a jelen esetben mégis szerencsésebb lenne, ha helyette például a magyar címer kerülne az első talapzatra, a felirat alá. Meggyőződésem, hogy ez széles társadalmi egyetértéssel találkozna.

Megkerülhetetlenül hozzátartozik az ország imázsához

- A szovjet hadsereg kezdeményezésére a többi "felszabadított" országban is készült effajta szobor?

- Igen, több ilyen jellegű emlékmű is készült, konkrétan Bécsben és Berlinben tudok hasonlóról.

- Vannak olyan köztéri szobrok a világon, amelynek a jelentéstartalma, szimbólumrendszere ennyire átalakult, módosult, új értelmet kapott?

- Én nem ismerek olyan köztéri szobrot, amely ekkora narratív elmozdulást, átértelmezést ért volna meg, ennyire eltért volna az eredeti jelentéstartalomtól. Az adott történelmi helyzetben már meghaladott üzeneteket hordozó emlékműveket általában vagy lebontják, vagy eredeti formájában és kontextusában, a múlt emlékeként hagyják meg. Jelen esetben nyilván csak az utóbbi lehetséges, hiszen Kisfaludi Stróbl Zsigmond egyszer már átértelmezett szobra egész Magyarország közismert, ikonikus alkotása, amely a főváros kitüntetett helyén megkerülhetetlenül hozzátartozik az ország imázsához.

Kisfaludi-szobrokat őrző múzeumok:

• British Museum, London
• Ermitázs, Szentpétervár
• Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
• Keresztény Múzeum, Esztergom
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Nemzeti Múzeum, Göteborg
• Puskin Múzeum, Szentpétervár
• Sárospataki Képtár
• Tretyakov Képtár, Moszkva
• Vay Ádám Múzeum, Vaja