Népi hiedelmek Nagyboldogasszony napján

– „Nagyboldogasszony búcsúra Zarándoklat indul Vasvárra, régi időktől fogva”, áll a kiskanizsai Historia Domusban az 1934-es feljegyzések között – mondta Gyanó Szilvia. – Gyalog mentek, három nappal előbb indultak, a lelkész és az otthon maradók a Homokkomáromi utcai keresztig kísérték a zarándokokat. Aztán 1936-ban 295 fő gyalogolt Kiskanizsáról Vasvárra a Nagyasszony-búcsúra, de más években is 100-200 fő között volt a résztvevők száma.

Hozzátette: Nagyboldogasszony gyakori búcsúnap, és határnapnak számít a mezőgazdaságban. Kiskanizsán nem szedik fel addig a krumplit. Ha derült idő van, jó szőlő- és gyümölcstermés várható. A Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony (szeptember 8.) közti időszak a Kétasszonyköze, mely a gazdasági életben az asszonyi munka szempontjából szerencsés időszaknak számít. Ez az ideje a gyógyfüvek, magvak gyűjtésének, a nyárvégi tisztogatásoknak és a búzacséplésnek.

– A Muravidéken például tilos fára mászni, mert Nagyboldogasszony napján annyira szent a föld, hogy a kígyók a fákra másznak fel – folytatta az érdekességek sorát Gyanó Szilvia. – Más elképzelések szerint azonban azért másznak a fára, hogy meghallják a déli harangszót. Ha nem hallják meg, nem tudnak télire a földbe bújni. Fürödni sem szabad, mert ilyenkor a vízben is kígyók vannak. Augusztus 15. Nagyboldogasszony, azaz Mária halálának a napja. Magyarországon kiemelkedik a többi Mária-ünnep közül, mert I. István királyunk a legenda szerint Nagyboldogasszony napján hunyt el, előtte Máriának ajánlotta Magyarországot („Boldogasszony országa”). A testi-lelki feltámadás katolikus értelmezés szerint azt jelenti, hogy a Megváltó édesanyjának a holttestét röviddel halála után magához emelte a mennyországba. Mária halála, temetése, mennybevétele kedvelt ábrázolás volt a középkorban, testestől-lelkestől való mennybevétele azonban csak 1950-ben lett dogma. A protestáns felekezetek ezzel nem értenek egyet.

Egykor a katolikus otthonok tisztaszobájának falát a búcsúban vagy a házaló árusoktól beszerzett szentképek díszítették, köztük voltak a Mária életének fontosabb jeleneteit megörökítő olajnyomatok is.