2024.08.21. 07:30
A zalaegerszegi kötődésű Nagy Kálmán festőművész kiállítása Ispánkon
Augusztus 19-én, hétfőn rendezték meg a Vas megyei Ispánkon Nagy Kálmán festőművész kiállításnak záróeseményét, melyen a korábban hosszú ideig Zalaegerszegen, ma Budapesten élő alkotó Für Elise című novelláját is előadták a helybéliek tárlat ötletgazdája, Csernay Roberta kérésére. Ismeretes, Nagy Kálmán a komolyzene elkötelezettje, a tárlatnyitón ő maga gitározott.
Az ispánki kiállítás enteriőrje
Fotó: Nagy Kálmán
Az ispánki kiállításon 33 alkotás volt látható az Agapeum elnevezésű portán, ezzel egy időben a budapesti Vian Café-ban is láthatók az alkotásai. Sőt, a Tihany című festménye egy esztendeig New Yorkban lesz látható a New York Nomad Show nemzetközi pályázat eredményeként. Zalaegerszegen 2021-ben szerepelt gyűjteményes kiállítással a Keresztury VMK-ban, ugyanakkor Párizsban is kiállított. Abban az évben született meg a munkásságáról szóló kötet. Mint a vasi kiállítás kapcsán lapunknak elmondta, tartja a kapcsolatot a zalaegerszegi pályatársakkal, s nagyon jó emlékeket vitt magával a város őt támogató gesztusairól is.
Nagy Kálmán 1956-ban született Baján, a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát. 1985-től kezdve közel 40 évig óta élt Zalaegerszegen, 2020 óta a párizsi festők egyesületének (Artistes de Ménilmontant) és a Fine Arts Capital Művészeti Egyesület tagja.
"Nagy Kálmán érzékeny az idő dimenziójára, ebből fakadhat archaizáló hajlama, de minden bizonnyal összefüggésben van a posztmodern eklektika iránti érzékenységével is. Több képének is vastag, rücskös földfestékkel ad durva felületi faktúrát, ami ásatag jelleget kölcsönöz az alkotásnak. A feledés meddőhányójából ás elő ilyenkor kincseket, de nem materiális, hanem szellemi kincseket, hajdani élményeket. Máskor egy régi ház ablakai idézik fel emlékeit, ablakok, melyekről nem tudhatjuk, mi rejtőzik mögöttük, így voltaképpen emlék-behelyettesítésre invitálnak bennünket. A külső és a belső világot választják el egymástól, de nekünk magunknak kell őket átlátszóvá tenni", írta róla dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum tudományos igazgatója.