Dr. Boros Imre volt a NagyON Kanizsa Egyesület vendége

A diskurzus első felében dr. Boros Imre átfogó képet alkotott az 1988-ig felhalmozott, közel 22 milliárd forintos államadósságról. Mint mondta: az óriási kölcsönt azzal a céllal vette fel a kommunista rezsim, hogy modernizálják, hatékonyabbá tegyék a magyar gazdaságot, ám - mint utóbb kiderült - ebből az összegből csupán 1-1,5 milliárd forint jutott fejlesztésre.

- A többi pénz egyszerűen elúszott, egy részét árfolyamveszteségként írták le, a többiből pedig a hitel kamatait törlesztette az állam - magyarázta dr. Boros Imre, aki szerint ekkor került hátrányos helyzetbe a magyar gazdaság a nyugati gazdaságokhoz képest. - Aztán persze jött a rendszerváltás és vele együtt a privatizáció, melynek során az akkori MSZP és SZDSZ kiárusította az országot, eladták a közműszolgáltató cégeket, a földgáztárolókat és minden egyebet, ami kellett a nyugat-európai országokat is irányító nemzetközi nagytőkének.

Dr. Boros Imre rámutatott: ha nem lett volna kormányváltás, akkor valószínűleg a magyar termőföldet is kiárusították volna a globalisták helyi szekértolói, ahogy ez egyébként Ukrajnában már meg is történt, nem véletlen, hogy Amerika félti az ottani tulajdonait.
Az orosz-ukrán háborúról szólva dr. Boros Imre leszögezte: álláspontja szerint az oroszokat semmi sem menti fel az alól, hogy megtámadták Ukrajnát, de azt is látni kell, hogy Oroszországot addig provokálták, amíg Putyin meg nem hozta ezt a szörnyű döntést.
- Az uniós szankciók azért elhibázottak, mert képtelenség betartani azokat - vélekedett dr. Boros Imre, aki rámutatott: most is érkezik orosz gáz, olaj vagy éppen áram az uniós tagországokba csak éppen hatalmas kerülővel, közbeiktatva egy viszonteladó országot, például Indiát. - Ezen az egészen csak az unió veszít, hiszen az oroszok ugyanannyiért tudják adni a nyersanyagokat, de a nyugat drágábban kapja meg azokat.
A beszélgetés végén a közönség kérdéseket is feltehetett, az egyik Cseresnyés Péternek szólt, akitől azt kérdezték: Nagykanizsára miért nem sikerült nagyberuházást telepíteni?
A képviselő elismerte, hogy a rendszerváltás óta számos nagy vállalat zárt be Kanizsán, de azt is hozzátette, hogy az ott dolgozó szakemberek kisebb cégeket alapítva nagyon sok embernek teremtettek munkalehetőséget, s ezen cégek többsége még ma is üzemel. A vagongyárról szólva Cseresnyés Péter egyértelművé tette, hogy a beruházó a magas energiaárak miatt halasztja a projektet, de még mindig van esély arra, hogy több ütemre bontva elkezdődjön a beruházás.