2023.05.15. 17:30
Nyílt erőszak, megfélemlítés, bomlasztás volt a módszerük
A kommunista diktatúra módszerei, a nyílt erőszak, a megfélemlítés, a bomlasztás is szóba került a NagyON Kanizsa Egyesület által pénteken szervezett előadáson, ahol Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő beszélgetőpartnere ezúttal Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke volt.
Cseresnyés Péter beszélgetőpartnere ezúttal Földváryné Kiss Réka történész volt
Fotó: Gergely Szilárd
Az előadó a nagy számú hallgatóságnak elsőként arról beszélt, miért fontos kutatni és kibeszélni a múlt bűneit, gyakran ugyanis a gyerekek és az unokák sincsenek tisztában azzal, miként nyomorították meg családjaikat a kommunisták.
– A II. világháborút követően a kommunisták azonnal nekiláttak a magyar parasztság megtörésének, illetve az egyház közösségépítő és összetartó szerepének lerombolásához – fogalmazott Földváryné Kiss Réka, aki szerint a kommunisták nemcsak a politikai hatalmat vették át, hanem a társadalmi közbeszédet is tematizálták. – Az elv nagyon egyszerű volt, aki nem volt velük, azt reakciósnak, fasisztának, antiszemitának bélyegezték, ami egyből magával vonta a börtönt, munkatábort, rosszabb esetben a kivégzést.
Az előadó arról is beszélt, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc az önállóság iránti vágy kibontakozása is volt, a magyar társadalom ugyanis nem akart diktatúrában élni.
– A forradalom leverését követően véres megtorlás kezdődött, a fegyveres ellenállókat kivégezték, vagy bebörtönözték, az egyházak számára betiltották a közösségi programok szervezését és újra elkezdődött a téeszesítés – folytatta az előadó, aki hozzátette: a Kádár-korszak puha diktatúrája, az úgynevezett gulyáskommunizmus nem azért volt puha, mert megváltozott az ideológia, hanem azért, mert a kommunisták rájöttek, hogy már erőszak nélkül is képesek fenntartani hatalmukat. Persze attól, hogy nem volt nyílt erőszak, még számos ötlet lapult a tarsolyukban, hogy megfélemlítsék az embereket vagy bomlasszák a közösségeket.
Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő az előadás közben többször is párhuzamot vont az akkori és a mostani baloldali elit gondolkodása között.
– A régi reflexek nem változtak, most is a baloldal akarja megszabni, miként gondolkodjunk a világról, s mindenkit megpróbálnak ellehetetleníteni, aki nem az ő szekerüket tolja – fogalmazott a képviselő, aki utalt a 2019-es önkormányzati választásokra is, mikor a kanizsai baloldali tömörülés – megszerezve a közgyűlési többséget – indoklás nélkül rúgta ki az önkormányzati cégvezetőket, s pályáztatás nélkül nevezte ki saját kegyenceit.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságát az Országgyűlés az Alaptörvény U) cikk (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvénnyel állította fel. A bizottság törvény szerinti feladata a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása, valamint a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetői körének felderítésében együttműködés az ügyészséggel.
