2023.04.04. 18:00
Hogyan tartsunk cicát felelősségteljesen?
Lehet, hogy már a csapból is ez folyik, de még mindig nagyon sokat kell tenni azért, hogy Magyarországon egyre többen legyenek a felelős állattartók. Mindegy, hogy háziállat vagy egzotikus kedvenc, jó tudni, hogy egy életre megváltozik minden, ha valaki komolyabban gondolja az állattartást.
Kamilla-a-fuggoszekben
Fotó: Mozsár Eszter
Emlékszem, gyermekkoromban én voltam a macskamentő a családban. Gondolom, szüleim agyára mehettem, amikor már a tizedik mentett vagy talált kóbor macskával tértem haza, ám engedtek a hóbortnak. Akkoriban még nem volt divat az ivartalanítás, s bizony nálunk is lefialt egy-egy cica, majd utána őrült módon gazdakeresésbe kezdtünk. Negyven éve még nem volt annyi -féle macskatáp, alom, cicajáték, de így is boldog életet éltek velünk, ez is igaz.
Fotós: Mozsár Eszter
Nagyon sok hibát követtem, követtünk el, most már belátom. Kijárósak voltak, sajnos kutyatámadás érte őket vagy az autó ütötte el vagy éppen gyógyíthatatlan betegség támadta meg. Egyszóval nagyon sok elmúlást láttam kamaszként. Aztán az élet úgy hozta, hogy évtizedeken át nem kerültem velük kapcsolatba.
Fotós: Mozsár Eszter
Most már persze én is megtanultam: macskát – vagy bármilyen állatot – tartani nagy felelősség és hosszú távú elkötelezettség (akár egy házasság). Így talán segítség lehet mindazoknak, akik könnyebben döntenek, ha következő néhány kérdést megválaszolják magunknak. Itt hívnám fel a figyelmet, hogy a „jaj de cuki vigyük haza de azonnal” mondatot azonnal húzzuk ki a szótárunkból.
Mi egy éve kettő mentett, ivartalanított cicalánnyal élünk együtt, Leila és Kamilla ma már teljes családtag, komolyan olyanok, mint a kisgyerekek, igaz, ők pelenka nélkül járnak a lakásban.
Fotós: Mozsár Eszter
Gondoljuk tehát végig, hogy tudjuk-e biztosítani a következő feltételeket:
- Van-e megfelelő élettér az állat tartásához? (ha sokadik emelet, akkor cicarács az erkélyre, ha kijárós, akkor vállalva az eltűnést, balesetet...)
- Tudom-e biztosítani a napi étkezését, a szükséges orvosi ellátását?
- Ha elutazunk, kire tudjuk bízni az állatot (vannak egyébként macskahotelek is)?
- Tudok-e naponta foglalkozni vele a simogatáson kívül? (tényleg gyerekek, kivéve a meseolvasást, arra nem mindig figyelnek)
- Elviselem-e, ha megeszik a növényt, megrágják a bútort, kikaparják a földet vagy felmásznak mindenre? (ha nem, akkor bizony kénytelenek vagyunk kicsit átalakítani az életterünket)
- Egyetértek-e az ivartalanítás fontosságával? (ha nem, akkor képes vagyok az összes cicának gazdát találni?)
- Van-e másik cica, illetve kutya, kakadu, leguán, póni, bármilyen más szőrös és szőrtelen kettő-négy vagy többlábú, akik mellé társítani szeretnénk?
Egyszóval, az állatok tartása valóban nagy felelősség. Amennyiben ezt nem vállaljuk, akkor simogassuk a szomszéd cicáját.
