2023.03.23. 19:30
Az 1867 utáni Magyarország jelentősen közeledett a fejlett nyugati világhoz – Tar Ferenc történész előadása Keszthelyen
Deák Ferenc nem volt forradalmi alkat, de amikor a haza kívánta, belépett az aktív politikai életbe – fogalmazott Tar Ferenc történész a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület Körősi Csoma Sándor Klubja által szervezett előadáson Keszthelyen.
Tar Ferenc és Baloghné Betty a Deákról s koráról szóló előadás kezdetén
Fotó: Péter B. Árpád / Zalai Hírlap
A hévízi Bibó-gimnázium nyugalmazott tanára előrebocsátotta: a reformkorban Deák az országgyűlésben és itthon, Zala vármegyében is nagyon aktív volt, de 1840 után visszahúzódott a politikától mindaddig, amíg ’48 március 14-én megérkezett hozzá Batthyány Lajos felkérő levele, hogy siessen Pozsonyba, mert szükség van rá. Deák ezt követően igazságügyminiszterként szolgálta a hazai ügyét a kormány szeptember 11-i lemondásáig.
Ezt követően ő lett a passzív ellenállás vezetője, majd 1861 után ismét aktivizálta magát, s az egyik legfontosabb szereplőjévé lépett elő a Habsburg-udvarral történő kiegyezésnek, amelyre Deák úgy tekintett: az nem tökéletes, lehet rajta javítani, de belátta, hogy ezt lehetett elérni, tette hozzá a történész.
– Az 1867 utáni Magyarország egészen az I. világháborúig, a kiegyezés minden hibája ellenére olyan pályát produkált, amivel gazdaságilag és kulturálisan jelentősen közeledett a fejlett nyugati világhoz – szögezte le Tar Ferenc, aki arról is beszélt: a Söjtörön született s nevelkedett Deák rendkívül aktív volt a vármegyében mindaddig, amíg bátyja segítségével Pozsonyba nem került 1833 után.
Itthon megszervezte a védegyletet, fellendítette a kulturális életet, és amikor 1848 őszén ismét hazatért Zalába, sokan jártak hozzá a politikai szereplők közül, hogy megvitassák vele az ország és a vármegye problémáit. Ez egészen 1854-ig így volt, amikor Pestre költözött.
– Deákék és a többség úgy gondolta 1849 után, hogy nincs tér s így értelme sem annak, hogy részt vegyenek a politikában – magyarázta a történész. – Ám vallotta, és ezt meg is írta, hogy a társasági életben igenis szükség van megmaradni magyarnak. Sőt, szapulta azokat, akik a német nyelvet használták. Ebben az időszakban divat lett a magyaros viselet, aki ilyet öltött magára, ezzel is tüntetett a Habsburg elnyomás ellen. Akkor ez a fajta viselkedés volt a célravezető, amit az idő bebizonyított, hiszen végül sikerült a megegyezés.
A Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület keszthelyi Körősi Csoma Sándor Klubja már 40 éve működik, előadásokat és kirándulásokat kínálva 150 fős tagságának s persze az érdeklődőknek, mondta el lapunknak Baloghné Betty, az est házigazdája, a szervezet titkára. Hozzátette: az éves programsor egyik szerkesztési elve, hogy mindig megemlékeznek az évfordulós személyiségekről, történelmi eseményekről, s igyekeznek országosan ismert szakembereket is meghívni
