A Zala vármegyei tudományos diákkonferencia

A zalaegerszegi Ady-iskola 1996-ban alapított Izsák Imre Alapítványának a tehetséggondozás, az önképzés és ehhez kapcsolódóan az ismeretterjesztés a fő célja, tevékenysége pedig az 1790-es évek óta működő képzőtársaságok, önképzőkörök szervezeti, működési formáihoz igazodik, mondta lapunknak Dúcz Mihály, az az Ady-iskola pedagógusa.

Ennek jegyében előadásokat, kiállításokat, filmvetítéseket szerveznek, szakkört működtetnek, almanachot, kiadványokat készítenek, illetve a vármegyében történelmi konferenciákat és középiskolai természettudományos konferenciákat szerveznek, Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Keszthelyen. Ezeken a diákoknak lehetőségük van bemutatni kutatásaik eredményeit. A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Keszthelyi Közgazdasági Szakgimnáziumában most hat előadás hangzott el.

Kutasy Kamilla és Plótár Balázs prezentációja például azt mutatta be, hogyan lehet GPS-szel teljesíteni a Kéktúrát, bemutatva annak történetét s a Keszthelyi-hegységet is.

– Itt gyönyörű tájak, érdekes növények és állatok találhatók – részletezte lapunknak Kutasy Kamilla. – Azért választottuk ezt a témát, mert mindketten szeretünk a szabadban barangolni, mozogni. A Keszthelyi-hegység több szempontból különleges, hiszen itt van például a különleges bazaltfolyósó, ami gyönyörű hely, vagy a balatonedericsi Csodabogyós-barlang. E táj élővilága igazán egyedi, számos itt élő faj nem lelhető fel máshol, csak a Keszthelyi-hegységben.

Plótár Balázsról kiderült: családjával és barátaival sokat jár túrázni, a Kéktúra-útvonal kétharmadát már teljesítették, emellett számos teljesítménytúra is a hátuk mögött van.

– Ezek nagyon jó hangulatú erőpróbák – szögezte le –, és csapatépítésnek is kiválóak: jobban megismerjük egymást, a hangulat pedig magával ragadó.

A Vajda-gimnáziumba járó Nagy Bendegúz egyik előadása a feketefenyőről, „a Keszthelyi-hegység hírmondójáról” szólt. A téma egy országos tanulmányi verseny döntőjére készülve „jött szembe” vele, s e több mint 100 éve betelepített, nem őshonos faj keltette fel az érdeklődését.

– A 2012-14 közötti aszályos években, a gyenge termőhelyi tényezők miatt, az egyedek meglehetősen legyengültek, a tömlősgombafajok elkezdték pusztítani ezeket a fákat. Főként emiatt, mintegy négyezer hektáron pusztultak a feketefenyők, bár a fajjal még ma is lehet találkozni, és vélhetően a feketefenyő velünk marad – foglalta össze elődását Nagy Bendegúz. – Ugyanakkor regenerálódik az ezer évvel ezelőtti természetes erdő, és az lesz a jövőben a meghatározó, például virágos kőrisekkel, molyhos tölgyekkel.

Szabó Károly, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum kancellárja szerint e sorozat legfontosabb értéke, hogy a fiatalok, tanáraik és szüleik segítségével elmélyülnek egy-egy témában, kutatnak, elemeznek, majd az eredményeket megosztják kortársaikkal, illetve a konferenciákon az érdeklődőkkel.

– Ezekkel az előadásokkal későbbi életpályájukra, az egyetemre, vagy a munka világára is felkészülhetnek – szögezte le a ZSzC első embere. – Egy-egy ilyen alkalom pozitív élményt jelent a számukra, a megyei előadássorozat pedig kiállta az idők próbáját. Mi pedig láthatjuk, a „mai fiatalok” egyáltalán nem rosszabbak, sőt: jobbak, kreatívabbak, mint a korábbi generációk. Ezt nemcsak a tudományos diákkonferencia bizonyítja, hanem a szakképzésben résztvevő fiatalok többi sikerélménye, például kiváló versenyeredménye is. Amennyiben a gyermek, a szülő és az oktató közös nevezőre jut, akkor

mindenkinek meg lehet találni a készségeinek és képességeinek megfelelő területet.