Beszélgetés Kardos Ferenccel, a nagykanizsai Halis-könyvtár igazgatóhelyettesével

Elárulta, a bibliotékában is takarékoskodnak az energiával, de a munka nem állt meg, hozzáláttak például a város és környéke helytörténeti irodalma mélyebb feldolgozásának.

– A könyvtár számomra nem is munkahely, hanem hivatás és életmód. Igaz, sok mindennel foglalkozom mellette, de elsősorban könyvtáros vagyok, hiszen nincs két lelke az embernek. S nemcsak én gondolom így, hanem a kollégáim is – szögezte le Kardos Ferenc, elárulva: két dologért soha nem fogad el pénzt: a mesélésért és a helytörténeti munkáért, mert ez szolgálat.

A dél-zalai modern polihisztor 36 éve könyvtáros, a gimnázium óta ír verseket, rendszeresen publikál irodalmi lapokban, számos tanulmány szerzője, emellett foglalkozik néprajzzal, helytörténettel, illetve roma kulturális témákkal, számos, a cigányságot segítő oktatási és szociális program aktív részese, közreműködője, identitása pedig egyszerre magyar, horvát és beás cigány.

– A tudomány és a költészet magányos műfaj, a többi pedig társas – vallja, kiemelve: gyerekkora óta hívő keresztény, s fontosnak tartja az élő, megélt hitet.

Kardos Ferenc arról is beszélt, gyermekkora óta mozgáskorlátozott, és ezt egy ideje közéleti szerepként is fel kell vállalnia, hiszen sokak biztatására, kérésére elvállalta a dél-zalai egyesület elnöki teendőit, segítve a több mint háromszázötven tag életét, mindennapjait.