Zaol-podcast: A farsangi idő hagyományai – Beszélgetés Gyanó Szilvia néprajzkutatóval

A szakember elmondta, januárban lebontották a Varázsos rendhagyás – Jeles napok Dél-Zalában című kiállítást, és már készül a tavasz végén megnyíló tárlatra, amely a térségre egykor oly jellemző gyöngyös necceket, vagyis a díszes női főkötőket mutatja be, a nemrégiben érkezett új vitrinekben. Elhangzott: ez a viselet ma is él, hagyományőrző csoportok tagjain rendre feltűnik különböző programokon.

Gyanó Szilvia kijelentette, a megőrzött darabok az ismert neccfűző asszonyok munkájának minőségéről is tanúskodnak.

A muzeológus a pályaválasztás előtt álló fiatalok közül azoknak ajánlotta a néprajz szakot, akik érdeklődnek a hagyományok iránt.

– Ám ez nem azt jelenti, hogy rajongani kell a régiért, mert azért kritikával is lehet illetni azt – tette hozzá a szakember. – Kell hozzá történelmi, társadalomtudományi érdeklődés, nyitottság például a népzenére, a népművészetre, s emellett egy nagy adag kíváncsiság is. Persze, a néprajzkutató ma már pályázatokat ír, internetes adatbázisokat kezel, tehát a jelenben él.

Gyanó Szilvia Zala gazdag farsangi tradíciói közül kiemelte a maszkázást, megemlítve: itt a busójárásnak nincs hagyománya. S arról is beszélt, hajdan a tél s a koratavasz volt a házasságkötések fő időszaka, s a lányok rendre már 20-22 éves korukban férjhez mentek.