Szentelt víz lett a Balaton

„Istenünk, … áraszd erre a megtisztulás sokféle módját jelképező vízre áldásodat. Add, hogy ez a teremtményed mennyei ajándékaid szolgálatában űzze el a gonosz lelkeket, tartsa távol a betegségeket, és hordozza magában az isteni kegyelem hatékony erejét. A hívek házában vagy bármely helyen akármit is meghint vagy érint ennek a víznek cseppje, az legyen egészen tisztává, minden ártó hatalomtól mentessé, hogy ne üthessen tanyát ott a gonosz lélek s ne verjen gyökeret a rontás szelleme” – könyörgött a Balaton partján Szűcs Imre.

Ezt követően a plébános a kanizsai Felsőtemplom kórusának énekszavára a megáldott, Balatonból származó vízzel meghintette a jelenlévőket, akik otthonukba is vihettek a szentelt vízből.

A vízszentelés előtt Szűcs Imre a balatonlellei Szentháromság templomban mutatott be e parancsolt ünnepen szentmisét, amelyen a zenei szolgálatot a nagykanizsai Felsőtemplom énekkara látta el, Kruppai Tamás kántor-karnagy vezetésével.

A plébános szentbeszédében emlékeztetett: a kisded Jézust kereső három bölcs – akikre emlékeztet Vízkereszt ünnepe – „azért volt nagy, mert tudott kérdezni, hiszen nem tudták, hol született a zsidók királya, ám ezek az emberek képesek voltak áldozatot vállalni”, hogy hódolhassanak a későbbi Megváltó előtt.

– Az áldozatvállalás viszont mára kiment a divatból – folytatta Szűcs Imre. – Ehelyett inkább az a trend: mindenki törődjön a maga a dolgával. A napkeleti bölcsek viszont pont az ellenkezőjéről tettek tanúbizonyságot, és a fáradozásuk jutalmául ott volt számukra a megtalálás öröme. Ez a három ember valójában nem megérkezett, hanem elkezdődött a hitük útja azzal, hogy leborultak, imádták Jézust, s átadták ajándékaikat. A bölcsek példája a kényelembe süllyedt világnak azt kiáltja: keressétek Istent!

Imre atya úgy fogalmazott prédikációjában: „mi mit szoktunk kérni Istentől? Talán egészséget, anyagi javakat, a gyermekeinkért fohászkodunk, de tudunk-e előrenézni, „önzőek” lenni s azt mondani, Uram, add meg nekem az örök üdvösséget. Szoktunk ezért imádkozni? Lehet, hogy sokan csodabogárnak tartják a kereső, kérdező embert, de fontos, hogy tudjunk alázatosak, kicsinyek lenni, s életünk vezérfonala az legyen: keresni, kérdezni, megtalálni – és neki élni”.

Szűcs Imre szentbeszédének végén arra biztatta a híveket: jobban eligazodnánk az életben, ha minél inkább megismernénk Istent, aki jeleket küld – főként más emberek személyében azért, mert vár bennünket, hiszen ő a mi Atyánk. „Mi pedig törekedjünk hozzá, mert az ő gyermekei vagyunk” – sommázta prédikációját Balatonlelle plébánosa.