Nincs karácsony szaloncukor nélkül

A szaloncukor a karácsony meghatározó kelléke, évtizedek óta elengedhetetlen édessége az ünnepnek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint évente közel 3500 tonnát vásárolnak belőle a magyar fogyasztók, több mint 7 milliárd forint értékben. Az üzletekben a karácsonyt megelőző hetekben már elérhetők a különféle ízesítésű szaloncukrok. Az utóbbi években egyre többen keresik a minőséget. Idén ezek kilós átlagára 10 ezer forint körül alakul. Persze ennél olcsóbban is vásárolhatunk szaloncukrot, főleg, ha figyeljük az akciókat, vagy belefutunk egy-egy internetes készletkisöprésbe. Az árak márkánként eltérőek, 300 grammos kiszerelést találunk már 1300 forintért is, a legtöbb viszont 2500 és 3500 forint között, fölött van, ami 7-9000 forint kilós átlagárat jelent. Aki nem elégszik meg a hagyományos fajtákkal, talál a piacon vegán, paleo és bio szaloncukrot is. Ezen extraságok közt akad olyan, melynek 100 grammos kiszerelése 2000 forint. Egy magyar háztartás évente körülbelül egykilónyi szaloncukrot vásárol, a legkedveltebb a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokis.

Egyes cukrászdákban kézműves szaloncukrot is készítenek az ünnepekre. Kovács Eszter, a lenti Desszert Művek tulajdonosa háromféle édességet ajánl idén: narancsos-gesztenyéset étcsokiba mártva, cukormentesen, valamint mákos-marcipánosat szilvával, illetve ruby csokis-kókuszos szaloncukrot mandulával. Mindegyik más ízélmény, mint a nagyüzemben gyártottak, ám mivel adalékmentesek, csak rövidebb ideig tárolhatók el.

A kézzel, jó minőségű alapanyagokból készített szaloncukor sem olcsó, de ezeket nem is a fára felakasztani veszik, hanem díszdobozban ajándékba. Kovács Eszter termékei kézműves csomagolásba kerülnek, a cukrok színes papírja retró hangulatot, a 40-es korosztály gyerekkorát idézi.

Lesz hal karácsonykor

Bár az utóbbi években lassú ütemben, de folyamatosan nőtt az éves halfogyasztás, s annak több mint a harmada továbbra is az esztendő végére, azaz a téli ünnepkör idejére esik. Többek közt ez derül ki a halgazdasághoz köthető szakmai szervezetek, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet, a Magyar Országos Horgász Szövetség és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., valamint az Agrárminisztérium által közzétett összegző, elemző jelentésekből. A MAHAL októberben, az őszi halászatok megkezdése idején jelezte már, hogy a megemelkedett takarmányárak, illetve az elszállt energiaárak miatt nehéz helyzetbe került, ráadásul az aszály által még tovább sújtott halászati ágazat egyik fő feladata a karácsonyi halellátás biztosítása, s e tekintetben nem is lesz probléma, ám jelentős, akár negyvenszázalékos árnövekedéssel kell számolniuk a fogyasztóknak. A magyarországi piac zökkenőmentes kiszolgálása érdekében a halgazdaságok önkéntes exportcsökkentést vállaltak, vagyis a korábban megszokott 18-20 százalék helyett ezúttal csak 10 százaléka kerül külföldre a hazánkban nevelt, jó minőségű halnak.

Magyarországon a halfogyasztás éves mennyisége továbbra is jelentős elmaradást mutat az Európai Unió átlagához képest. Míg utóbbi több mint 20 kilogramm/főt tesz ki, addig hazánkban alig éri el a 6,5 kilogramm/főt. A halgazdaságok és az Agrárminisztérium szándéka ennek javítása, ezért azt fogalmazták meg célként, hogy minimum heti egy alkalommal kerüljön – lehetőség szerint hazai – halból készült étel a fogyasztók asztalára. A halfogyasztás a téli ünnepkör idején, karácsonykor a legerőteljesebb, ilyenkor esszük meg a teljes mennyiség több mint harmadát. Karácsonykor a ponty a legkedveltebb halfaj, de az afrikai harcsát is keresik a hazai fogyasztók. Azt a szürkeharcsa, a süllő és a busa követi.

Igazi kontra mű

Karácsonyfát állítani idén sem olcsó mulatság, legyen szó élő vagy műfenyőről. Utóbbiak szinte minden árkategóriában találhatók, a 3 ezertől a 90 ezer forintosig. Az emberek zöme azonban még mindig ragaszkodik az igazi fenyőhöz, melynek jellegzetes illata belengi a szobát karácsony környékén.

A megye déli szegletében található talán az ország legnagyobb fenyőfakontingense, Liszó, Nemespátró, Belezna és Surd környékén legalább egy-másfél millió fenyőt nevelnek a helyi gazdák. Kanász János, Surd polgármestere szerint idén kicsit elhúzódott a kitermelés, a kereskedők ugyanis sokáig kivártak az infláció okozta bizonytalanság miatt.

– Lassan a végéhez közeledik a kitermelés, ebben az évben jellemzően hazai kereskedők vásárolták fel a helyi fenyőállomány zömét, illetve sokan döntöttek úgy a környéken, hogy maguk értékesítik a fenyőt a fővárosban – árulta el a polgármester, aki szerint még mindig a Nordmann-fenyő a legkeresettebb fajta, ennek levele ugyanis a meleg szobában sem hullik. – Úgy saccolom, a Nordmann-fenyő méterét idén 5 ezer forint körül lövik be az árusok, míg az ezüstfenyőét 3500 forintért, a lucfenyőét pedig 2500 forintért lehet megvásárolni. Ennél olcsóbban nem lehet karácsonyfához jutni, de azt hiszem, ezen nem spórolnak az emberek.

A polgármester szavait támasztják alá a Zalaerdő Zrt. árai is. A társaság – a hagyományoknak megfelelően – december 15-től 24-ig tartja karácsonyfavásárát központi telephelyén, Nagykanizsán. Mint az honlapján is olvasható, a Nordmann-fenyő méterét 5 ezerért, az ezüstfenyőt 3 ezerért, az erdei és a lucfenyőt 2500 forintért lehet majd megvenni.

Megtelnek a szállodák

Hévíz turizmusában a kifejezetten eredményes nyarat kiváló ősz követte – bocsátotta előre Pálffy Tamás, a turisztikai nonprofit kft. igazgatója, vagyis a szállodák 70 százalék feletti kihasználtsággal működtek. Ez annak is köszönhető, hogy a város hoteleibe visszatértek a német egészségturisztikai csoportok, megérkeztek az osztrák vendégek, s az előző évekhez képest jelentősen nőtt a cseh és a szlovák látogatók száma is, „ami biztató a jövőre nézve, hiszen egyre több célpiacunk ismét működik”, szögezte le a szakember. A magánszálláshelyek forgalma ugyanakkor visszafogottabb volt, ami annak tudható be, hogy az alacsonyabb jövedelmű célcsoportok esetében csökkent az utazásra szánt forrás.

– Jól látszik, hogy a foglalás 1-2 héttel, de sok esetben csak 1-2 nappal előzi meg az utazást, ami a szolgáltatók számára komoly problémát jelent, hiszen így a szállodák s a vendéglátóhelyek nehezen tudnak tervezni, akár nyersanyaggal, akár munkaerővel – folytatta Pálffy Tamás. – Az energiaárak növekedése miatt pedig a magasabb árbevétel nem feltétlenül jelent nagyobb nyereséget, sőt… Mindenesetre a kereskedelmi szálláshelyek a korábbiakhoz képest 20 százalékkal növelt áron tudták eladni a szobáikat, azonban ez nem ellensúlyozza a megnövekedett költségeket.

A karácsony és a szilveszter kifejezetten jónak ígérkezik Hévízen, a nagyobb szállodák szinte telt házzal működnek majd, fogadva kül- és belföldi látogatókat egyaránt. Az igazgató kiemelte: a városba visszatértek a külhoni turisták, ami azt is eredményezheti, hogy a vendégéjszakaszám idén megközelítheti az egymilliót.

– Sőt, már vannak olyan csoportok, amelyek jövő tavaszra, illetve őszre is foglaltak, ez alapot teremt a sikeres folytatásra – mondta Pálffy Tamás, emlékeztetve: 2019ben 1,2 millió felett volt a vendégéjszakák száma a városban, ami a következő évben megfeleződött, de azóta folyamatos a visszaépülés, és jövőre ismét egymillió éj felett teljesíthet Hévíz turizmusa.