… hogy Isten végtelen szeretete ott legyen mindannyiunk lelkében – Ökumenikus gyertyagyújtás Hévízen

Péntekné Vizkelety Márta a János I. leveléből vett idézet után úgy fohászkodott: „Áldunk és magasztalunk téged mindenható, szerető Urunk, hogy advent negyedik vasárnapján, amikor a szeretet gyertyáját gyújtjuk meg, a te végtelen szeretetedre gondolunk, amellyel elküldted legdrágább kincsedet, a te egyetlen fiadat a világba, hogy éljünk általa. Ő az élet, a világ világossága, mindannyiunk üdvözítője”.

– Köszönjük, drága Jézus, hogy te elhoztad magaddal Isten szeretetét, a megváltást, a kegyelmet, a bűnbocsánatot és az örök életet. Drága Jézusunk, költözz a szívünkbe, legyél minden nap velünk, erősítsd meg hitünket, adj reményt, békét, szeretetet ebbe a sok nyomorúságtól szenvedő világba – folytatta imáját a lelkipásztor.

Kiss László esperes-plébános pedig úgy fogalmazott: a napi evangéliumban Józsefről volt szó, aki azon törte a fejét, hogyan bocsássa el feleségét – mindaddig, amíg az angyal nem mondta neki: minden Isten akaratából és erejéből történik. Vívódását Reményik Sándor verséből idézte fel, majd azt mondta: Jézus szemében valóban benne ragyog a nap, a hold s az összes csillag, és ott van Isten végtelen szeretete is.

– Jézus Krisztus által nekünk is rá kell találnunk erre a szeretetre és a békére, hogy az ott legyen a mi szívünkben is. Ady Endre azt írja: „hallom, ahogy lelkemben lépked, felelnek hangos szívverések, szívemben már őt megtaláltam. Megtaláltam és megöleltem”. Tudjuk mi is megtalálni és megölelni őt, hogy Isten végtelen szeretete ott legyen mindannyiunk szívében, lelkében és a családjainkban is – mondta Hévíz plébánosa.

Miután fellobbant a negyedik gyertya fénye a város adventi koszorúján, a Tiszta Forrás Dalkör ünnepi műsora segítette a résztvevők lelki hangolódását, készületét.