Az energiaválságról tartott előadást dr. Toldi Ottó Nagykanizsán

Cseresnyés Péter köszöntőjében úgy fogalmazott: az elhibázott brüsszeli szankciópolitika miatti energiaválság következtében Európa gazdasága nehéz helyzetbe került. Az előadást követően kiderülhet, milyen kilábalási lehetőségei vannak Magyarországnak.

Dr. Toldi Ottó Energiaellátási B terv, avagy mi következik az orosz energiahordozók kora után? címmel tartotta meg előadását Nagykanizsán. Mint elmondta: az orosz energiahordozók kora után az Európai Bizottság egy teljesen kizöldített és szennyezésmentes világról vizionál, azt nem említve, hogy az üzemanyagok és általában az energia ára a jelenleginél is magasabb lesz, és ennek következtében az inflációs ráta is.

Kifejtette: átmeneti időre bizonyosan a mindennapi élet részévé válnak az áramkimaradások és a különböző fogyasztási korlátozások. A jövő alacsony karbonkibocsátású társadalmáig való eljutásért áldozatokat kell hozni, állapította meg, hozzátéve: a vezetéken szállított orosz földgáz hiányában a cseppfolyós földgáz (LNG) lehet a megoldás, melynek előállítására már 25 LNG-terminál épül Európa-szerte. Ebben a németek járnak az élen, 7 új, cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas kikötőt építenek. Ha van politikai akarat, tőke és kivitelező, akkor ezek telepítése gyorsan szaporodhat, mondta az előadó, hangsúlyozva: rövid távon azonban szén- és lignitreneszánsz várható a kontinensen, ami nem egy örömteli folyamat, de ahhoz, hogy a fűtés megoldódjon és az orosz földgázt helyettesíteni lehessen, nem sok más választás.

– Az első sztereotípia, amit Magyarországgal kapcsolatosan cáfolni kell, az, hogy energiahordozókban szegény ország lennénk – fogalmazott a kutatásvezető. – Legalább 200 évre elegendő barnakőszén és lignit van az országban, amit jelenleg ugyan nem lehet környezetbarát módon hasznosítani, de ha nem lesz más lehetőség, akkor a jövőben ezt is elő lehet venni. Ezenkívül egy évtizede nem hasznosítjuk a felét sem a kitermelhető famennyiségnek, amit tűzifaként használhatnánk. Abban az esetben, ha nem lesz földgáz,  előtérbe kerülhet az akácfa, mely akár frissen vágva is jó fűtőértékkel bír, mondta dr. Toldi Ottó. S azt is érdemes tudni, vázolta, hogy az ország rendelkezik 400 ezer hektár akácossal, ami az összes erdőterületünk 20 százalékát teszi ki, s amit lehetne használni energetikai veszélyhelyzetben, hiszen az akác önmagától megújul, sarjad.