Hétvége

2022.11.06. 06:50

Vizuális információk kulcshordozói Domonkosfáról

Egyedülállóan gazdag fényképgyűjteményt tartalmaz a muravidéki Domonkosfáról az a kötet, aminek az elmúlt hét végén tartották bemutatóját a ma Szlovéniához tartozó, de zömében magyarok által lakott településen. A Fényképek Domonkosfáról című impozáns, mintegy 300 oldalas kiadvány egy háromkötetes helytörténeti monográfia első része.

Gyuricza Ferenc

A domonkosfai színjátszó csoport 1943-ból

A rendkívül igényes kiállítású, rövid szöveges, kétnyelvű összefoglalót is tartalmazó kötetet a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a helyi magyar nemzeti önkormányzati közösség jelentette meg. Szerzője a helytörténeti kutatással foglalkozó Mark Krenn, aki annak a Sali elégiák című könyvnek is társszerzője, amely szintén Domonkosfa településtörténetéhez kapcsolódik. A szerkesztés a Dobronakon élő és elsősorban a huszadik század eseményeivel foglalkozó történész, dr. Kovács Attila munkája. 
– A Fényképek Domonkosfáról 1900–1980 című kiadvány egy háromkötetesre tervezett helytörténeti monográfia első része – magyarázta dr. Kovács Attila. – Ebben a kötetben korabeli, archív fényképek segítségével mutatjuk be a település huszadik századi történetét. A másik két kötetben hat szerző írja le a falu múltját, az 1200-as évekbéli első írásos említésétől egészen napjainkig. Ez utóbbi két kötet tartalmilag azonos lesz, hiszen egyik magyar, a másik szlovén nyelven jelenik majd meg. Domonkosfa helytörténete így válik teljessé. 

Mark Krenn, a kötet szerzője
Dr. Kovács Attila szerkesztő

Dr. Kovács Attila hozzátette: a Muravidéken 173 település található, ebből csupán húsz rendelkezik helytörténeti monográfiával. A domonkosfai falutörténet ez utóbbiak sorából is kiemelkedik, hiszen a három kötet olyan igénnyel és olyan részletgazdagsággal dolgozza fel a település múltját, amit akár Szlovéniában, akár Magyarországon példaként lehet majd állítani a hasonló kiadványok készítői elé. Ebben a most megjelent fotógyűjteménynek is nagyon fontos szerepe van. 
– A fényképek egy társadalom, jelen esetben Domonkosfa lakosságának tükörképei – fogalmazta meg a szerkesztő. – Családi, rokoni és egyéb kapcsolatokat tükröznek, dokumentálják az életmód és életforma változását, a népi építészetet, a jelentősebb eseményeket, népszokásokat. A szerző, Mark Krenn 16 fejezeten keresztül mutatja be Domonkosfa, illetve a domonkosfai emberek „képes” mindennapjait. Szó van benne többek közt a település népi építészetéről és szakrális épületeiről, a faluban végzett mezőgazdasági munkákról, az oktatásról és a hitéletről. A könyvben bemutatott fotók segítségével vizuálisan is nyomon követhetőek a huszadik század elejétől egészen az 1980-as évekig végbement világtörténelmi események hatásai a helyi történésekre. Ezt különösen a katonai életet és a falusi eseményeket, rendezvényeket ábrázoló fejezetekben lehet igazán érzékelni. 
Dr. Kovács Attila hozzátette, azért csak az 1980-as évekig mutatják be a falu történetét, mert abban az időszakban válik tömegessé a fényképezés, s egyrészt onnantól töménytelen mennyiségű s feldolgozhatatlan forrás zúdult volna rájuk, másrészt akkortól már részben a családi archívumok is betöltik azt a szerepet, amit a kötetnek szántak, vagyis azt, hogy a helyi lakosok és a településhez kötődő személyek vissza tudjanak tekinteni a saját mikrotörténelmükre. 
– Az első fénykép, amely Domonkosfán készült, 1903-ból való s az evangélikus templomot ábrázolja – folytatta Mark Krenn, a kötet szerzője. – Ez teljes mértékben illeszkedik a környékbeli folyamatokhoz, hiszen a nagyobb s jelentősebb Dobronakon is szinte ugyanebben az időben, 1904-ben készült el az első, általunk is ismert fénykép. A domonkosfai evangélikus templomot bemutató kép készítője egy eperjesi vándorfényképész, Divald Lajos volt. Az első domonkosfai személyeket ábrázoló fénykép 1911-ből, az első s az 1980-as évekig egyetlen domonkosfai képeslap pedig 1913-ból való. Ez utóbbit az ausztriai Gleichenberg településen élő Knausz Antalnak köszönhetjük. A képeslap valójában egy öt különálló fényképből álló kollázs, amely az evangélikus templomot és a hozzá tartozó iskolaépületet, a római katolikus templomot, a Jakosa család tulajdonában lévő vendéglőt, valamint a falu látképeit örökítette meg. A képeslap a lendvai Vida István magángyűjteményében található. 
Mark Krenn elmondta: az, hogy az első fotók a huszadik század legelejéről valók, egyáltalán nem szokatlan jelenség, a vidék parasztsága körében ugyanis csak ekkor terjed el a fotózás. Onnantól azonban egyre gyakoribb, ezáltal válik a fénykép a huszadik század történelmének fontos forrásává. A domonkosfai fotók jól szemléltetik, hogy az akkori családok sokkal nagyobb létszámúak voltak, mint a mostaniak, a családi fotókon rengeteg gyermek látható. 
– Az első domonkosfai fénykép készítése idején mintegy 700 lakosa volt a településnek – magyarázta a kötet szerzője. – Ez a lélekszám aztán folyamatosan csökkent, ma 260-an lakják Domonkosfát. 
Mark Krenn a kötetben szereplő 273 fotót 16 tematikus fejezetbe sorolta. Különös figyelmet fordított az 1945 előtti fényképekre, hiszen azokból kevesebb van a családi gyűjteményekben. Ezen időszakból főleg a katonai, esküvői és portréfotók domináltak, de voltak további értékes képek is. Ilyen a minden település életében meghatározó szerepet játszó helyi molnárokat megörökítő fénykép az 1910-es évekből, vagy a helyi tűzoltóegyesület tagságát rendkívüli részletességgel dokumentáló sorozat 1943-ból. Ez utóbbi szintén olyan forrás, amivel tudomásuk szerint egyedül csak Domonkosfa rendelkezik a térségből. A szerző kitért arra is, hogy önálló fejezetet kaptak a szinte minden családnál megőrzött, a domonkosfai fenyőlakodalmakról szóló felvételek. Ez a népszokás másutt rönkhúzásként ismert. 
– Ami meglepő volt, hogy rendkívül kevés a halálhoz, illetve a temetésekhez köthető fénykép – tette még hozzá a szerző. – Ugyanígy nagyon kevés volt a két templomról készült kép. Szokatlan, hogy egy olyan településről, ahol két templom is található, alig található képeslap. 

Az első fotó Domonkosfáról 1903-ból. Az evangélikus templomot ábrázolja


Mark Krenn szólt a kötet születését megelőző kutatómunkáról is. Mint mondotta, 2021. június 24-én járt először a településen azzal a szándékkal, hogy fotókat vegyen át, s azt követően mintegy harminc alkalommal végzett még gyűjtést. A legutolsó fotókat 2022. április 13-án kapta Németországból. 37 család összesen közel háromezer fényképet adott át, ebből első körben mintegy 500-at válogattak ki. A kötetbe végül 273 fotó került be. Ezek 45 százaléka a II. világháborút megelőző időszakból való. A családoktól származó fotókat egyéb gyűjteményekből is sikerült kiegészíteni. A muraszombati Mura-Vidéki Múzeum néprajzi részlege mintegy húsz, Domonkosfához köthető etnológiai tartalmú felvételt őriz. Ezek közt akadtak olyanok is, amelyeken a település malmai láthatóak. A kötet szerzője emellett áttekintette a szlovéniai magyarok képes hetilapja, a Népújság, valamint a szlovén nyelvű Vestnik és Vecer archívumát is, innen főleg az 1980-as évekből származó riportokhoz készült fotókat használta fel. 
– A fénykép akkor válik adatforrássá, ha szöveges információval is ki tudjuk egészíteni – magyarázta a kutató. – Amikor tudjuk, kit vagy mit ábrázol, mikor és hol készült, illetve milyen apropóból. Hiába szép vagy látványos egy fotó, ha ezekkel az információkkal nem rendelkezünk, akkor történeti szempontból nincs értéke, hiszen nem mond semmit. A publikálásra szánt fotóanyag kiválasztásánál a legfontosabb szempont a remek téma és a jól felismerhető felvétel, valamint a képek jó állapota volt. A megőrzött domonkosfai fényképeket így nemcsak helytörténeti szempontból, de az építészet, a néprajz és a társadalmi kapcsolatok terén is a vizuális információk kulcshordozóinak tekintjük. A településen szerzett család- és személyportrékkal pedig lehetőséget kapunk a szóban forgó hely lakosainak aprólékos antropológiai vizsgálatára is. 

A 3. magyar királyi népfelkelő ezred tagjai, köztük a domonkosfai Osvald Lajos a ma Lengyelországhoz tartozó Mihajlovka településnél az I. világháború alatt

 

Leventék a II. világháborúból, a Muravidék visszacsatolása utáni időből

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában