Sötétmajor temetője helyi lakosok kezdeményezésére jött létre

A fejlesztések szenteléssel egybekötött átadására mindenszentek ünnepe előtt került sor. A Zalalövő városához tartozó Sötétmajor és az ottani temető történetét az adakozók képviseletében Lebicsné Kozma Lívia ismertette, aki egyben szólt a fejlesztésekről is. Mint mondta: Sötétmajor neve már a XVIII. század végén megjelent, egy akkori általános településtérkép már lakott területként jelöli, de hivatalosan csak 1908-tól számít annak. Temetőjét a helyi lakosok kezdeményezésére 1949-ben szentelték fel. Létrehozását azért javasolták, mert a két részből álló Sötétmajor viszonylag messze található Zalalövő városától, ezért az ottani lakosoknak órákba telt, mire gyalog vagy szekérrel el tudtak jutni szeretteik sírjaihoz. A temető kialakításának kezdeményezője Szabó István és Gaál Sándor volt, létrehozásához előbb Tóth Károly, majd Jánoki Sándor ajánlott fel területet, végül ez utóbbi helyen valósult meg a sírkert.  

Az újonnan kialakított temető első halottja Hercegh Péter, az alapító Pesti Péter apósa, második halottja Jánoki Sándor volt. A sötétmajori temetőt hosszú ideig az ott élők tartották rendben, majd az önkormányzat vette tulajdonba és kezelésbe.  

A város nevében Gyarmati Antal polgármester mondott köszönetet az összefogásért, beszéde során személyes érzéseit is megosztva hallgatóságával. Szólt arról is, hogy a városnak hét temetője van, ami nagy terhet ró az önkormányzatra, ezért fontos az olyan együttműködő szándék, amilyet Sötétmajor lakói és a településrészhez kötődő személyek mutattak a temető felújítása során. A polgármester szólt arról is, hogy a jelenben élők felelőssége nem csupán arra terjed ki, hogy méltó körülményeket biztosítsanak az emlékezésre, a kegyeleti érzés megnyilvánulására, hanem az is feladatuk, hogy gyermekeiknek, unokáiknak beszéljenek már elhunyt felmenőikről, s mutassák meg nekik végső nyughelyeiket is.