2022.11.26. 18:00
Átadták a felújított Kerkai Házat Csesztregen
Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek áldotta meg szombaton a római katolikus templom közelében álló felújított Kerkai Házat.
A Kerkai Ház előtt annak avatásakor b-j Bedő Róbert Csesztreg polgármestere, Vigh László, Pete Polgár Máté, Márfi Gyula, Molnár Árpád, Fülöp András szervező, Illés Ferenc
Fotós: Korosa Titanilla
A Csesztregi Római Katolikus Egyházközség nyert el több mint 16 millió forintot a Magyar falu programban az egyházi tulajdonban lévő épület belső átalakítására, felújítására, benne közösségi tér kialakítására - tudtuk meg Illés Ferenctől, az egyházközség elnökétől. Ezzel az épület alkalmas lett egyrészt helyi közösségi rendezvények megtartására, használják az általános iskolások, szombatonként a cserkészek veszik birtokba, illetve turistaházként is szolgálhat az ide érkező zarándokoknak.

Fotós: Korosa Titanilla
Márfi Gyula elmondta, hogy a térségben a csesztregi a második közösségi ház, amit megáld idén, az első Pákán volt. Kiemelte, hogy szükség van ezekre a helyekre, ahol az emberek találkozhatnak egymással és közösséggé formálódhatnak.
Jelen volt az ünnepen Vigh László, a térség országgyűlési képviselője, miniszteri biztos is, aki beszédében örömét fejezte ki, hogy számos hasonló felújítás valósulhatott meg az elmúlt időszakan. A támogatás itt is jó helyre került.
Kerkai Ház avatása Csesztregen
Fotók: Korosa Titanilla
Az ünnepségen a műsorban a helyi cserkészjelöltek szerepeltek, majd Kerkai Jenő életútjáról Pete Polgár Máté rédicsi plébános tartott előadást. Kerkai Jenő a községhez tartozó Kerkaújfaluban született 1904-ben. Kisgyermekkorától nagyszüleinél nevelkedett Zalaegerszegen, és ott járt a gimnáziumba is, ahol hittanára Pehm József, a későbbi Mindszenty József bíboros volt. Érettségi után Innsbruckban kezdte meg teológiai tanulmányait, 1924 februárjában lépett be Jezsuita rendbe, 1934-ben szentelték pappá. Közben felismerte, hogy Magyarországon nem elég tanulmányozni és leírni az elmaradott társadalmi viszonyokat, hanem tenni is kell valamit, és elsősorban a kiszolgáltatott parasztság helyzetén kell változtatni. E gondolat mentén alapította meg a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületét 1935-ben, ismertebb nevén a KALOT, mely egyházi indíttatású világi szociális agrárifjúsági reformmozgalom volt, a 20. századi magyar történelem egyik legsikeresebb civil szerveződése, mely 1946-ig működött.
Az ünnepség után a Szent Móric plébániatemplomban Márfi Gyula mutatott be szentmisét Molnár Árpád helyi plébánossal és a térség papjaival közösen, melyen az adventi koszorút is megáldotta, majd meggyújtották az első gyertyát.