Tudja, milyen hátborzongató rejtélyek között égett porrá Zalaegerszeg?

Zalaegerszeg városa 1790 és 1826 között négyszer égett szinte teljesen semmivé. Az utolsó tűzeset hátborzongató történetét azonban a mai napig homály fedi.

Józsa Zsuzsa

Göcseji Múzeum gyűjteményéből, zalaegerszegi részlet, Széchenyi tér az 1930-as években. Fotó: Serényi Árpád

Forrás: Régi Zalaegerszeg facebook oldal/katalogus.gocsejimuzeum.hu

Az első tűzeset 1790. június 8-án történt, amely után különféle óvintézkedéseket hozott a város. 1805. július 17-én ismét égett Zalaegerszeg, amikor is 206 lakóház esett áldozatul a lángoknak. Hiába az akkori óvatossági rendszabályoknak, nem sokkal később, pontosan 17 esztendő múlva, 1822-ben ismét tűz pusztított az alig újjáépült városban. De a legnagyobb megrázkódtatással járó tűzvész csak ezután következett, amikor 1826-ban két egymást követő alkalommal – két hét különbséggel – Zalaegerszeg szinte teljesen porig égett. Ez a tűzvész azonban más volt, mint a többi, ugyanis 10 nappal előtte a várost erről ijesztő mód figyelmeztették...

1826. július 8 – án hátborzongató reggelre ébredtek Zalaegerszeg lakói. Az éjjel ugyanis az egerszegi vendégfogadó kapujára egy nem mindennapi üzenetet írt fel valaki krétával, mely szerint 10 nap múlva a városban hatalmas tűz fog pusztítani. Az akkori városbíró komolyan vette a fenyegetést, így nappal strázsák ellenőrizték a vidéki utasok okmányait, éjszaka pedig tűzvigyázók járták a várost. Ám hiába a szigorú elővigyázatosság, július 18-án a fenyegető üzenetből valóság vált.

Száraz, meleg nyári napra ébredtek azon a kedden a város lakói. Sokan azt gondolták, nem lesz semmi, így többen kimentek a mezőre dolgozni. Azonban 10-11 óra között egy szekértárolóban hirtelen felcsaptak a lángok, mely pillanat alatt terjedt át egyik portáról a másikra. Akkor 120 lakóház, 62 pajta és 98 istálló lett a lángok áldozatává. Az egyik legnagyobb kár a mai Mária Magdolna Plébániatemplomot érte: leégtek a tornyai, megolvadtak harangjai és megsemmisült a toronyórája.

Akkoriban Deák Ferenc így számolt be levélben a történtekről költő barátjának, Vörösmarty Mihálynak:

„Már tíz nappal előbb fel volt ennek jövendölése írva a kocsma kapujára, és ezen írást magam is láttam, de a lakosok azzal biztatták magokat, hogy aki gyújtogatni akar, az előre nem hirdeti napját gonosz szándéka teljesítésének [...]. …láttad volna csak a még akkor is füstölgő omladékok között, mely soknak reményét is eltemette, a kísértethez hasonló nyomorultakat támolyogni, némelyeket közülök jajgatva nem sírni, hanem ordítani, másokat hallgatva ugyan, de kétségbeeséssel küszködő lélekkel, már kisírt szemeiket elégett vagyonaik hamvára mereszteni. "

De ami ezután jött, arra rémálmukban sem gondoltak volna a város lakói. Pár nappal később újabb üzenet várt rájuk a fogadó kapuján – ezúttal német nyelven - mely szerint július 28-án ismét lángok csapnak fel majd Zalaegerszegen. S hiába esett a jövendölt nap az eső, a fenyegető jóslat akkor is beváltotta ígéretét: másnap délelőtt, negyed 11 óra tájban a város északnyugati részén csaptak fel a lidérces lángok. Feljegyzések szerint a két tűzesetben összesen 273 lakóház és 364 gazdasági épület lett a lángok martaléka. Zalaegerszeg lakosai akkor szinte mind hajléktalanná váltak.

Zalaegerszeg az 1800-as évek elején kis városnak számított, sok zsupfedeles, füstös'konyhás házzal. 1826-ban az egész város mindössze 20—25 utcából állt, lakosainak száma 1828-ban pedig mindössze 3116 fő volt.

A város tanácsa szándékos gyújtogatásnak minősítette az esetet, noha az elkövető(k) kilétét a mai napig rejtély fedi.

Forrás:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zf_03_utcanevek/?pg=7&layout=s

https://zala.katasztrofavedelem.hu/25939/hirek/244329/pusztitott-a-voros-kakas-zalaegerszegen

https://zalaegerszegturizmus.hu/info/tudta-e/rejtelyes-eredetu-tuzveszek-a-varosban/