Számlálóbiztosok keresik fel az állampolgárokat és segítik a kitöltést november 20-ig

A kanizsai ügyvéd leszögezte: történetileg a népszámlálás messzire tekint vissza, nem modern kori gondolat, fontosságát már a Krisztus előtti III. évezredben felismerték. A fejlettebb államok igyekeztek működésükhöz szükséges információkat gyűjteni, az így végzett összeírásokat tekinthetjük a mai népszámlálás elődjének. Ez egy adatgyűjtés arról, hogy például az ókorban egy adott állam mennyi hadba hívható férfira számíthatott, vagy hogy mekkora az adófizetők száma. Az 1509-es velencei összeírást azért érdemes megemlíteni, mert ismereteink szerint akkor vették először egyénenként számba a népességet. A mai értelemben vett első népszámlálásokról az erős államgépezet, az államtudományok és ezen belül a statisztika fejlődését követően beszélhetünk. Európában a 19. század elejétől vált lényegében rendszeressé a népesség számbavétele.

- A modern népszámlálás lényegi feltételei: az egy időpontra vonatkozó és egyidejűleg végrehajtott, teljes körű összeírás – folytatta dr. Németh Györgyi. – A társadalom működését, az emberek életét és a gazdaságot több normarendszer fogja keretek közé. Adott állampolgári kötelesség teljesítésére kötelezhet bennünket az Alaptörvényünk, a törvények, tehát a jog, de az erkölcs is fontos szabályozó szereppel bír a normakövető magatartás biztosításában. Magyarországot, mint tagállamot az Európai Unió is kötelezi rendelettel a nép- és lakásszámlálásra –, és annak kötelező eleget tenni. Kötelező tehát tízévente nép- és lakásszámlálást tartani a tagállamokban, és erről adatot szolgáltatni az unió statisztikai hivatala, az Eurostat részére. A rendelet melléklete tartalmazza azokat a területeket, melyekre vonatkozóan információt kell szerezni a lakosságtól, ilyenek a népességre, valamint az egyének fő családi, társadalmi, gazdasági és lakáskörülményeinek jellemzőire vonatkozó információk. Erre alapoz a 2022-es népszámlálás felhívása, miszerint az adatszolgáltatás mindenki számára kötelező.

Dr. Németh Györgyi is értesült arról, hogy egyesek jogi ismeretek nélkül tanácsokat osztogatnak a témában és arra biztatják az embereket, hogy tagadják meg az adatszolgáltatást teljesen irreleváns indokokra alapozva.

- Az adatszolgáltatás megtagadása büntetés kiszabását vonhatja maga után – fogalmazott. – A hivatalos statisztikáról szóló törvény (2016. évi CLV.) alapján 200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az a természetes személy, aki a kötelező adatszolgáltatást nem, vagy nem az előírt határidőre teljesíti, vagy megszegi az adatátadásra vonatkozó kötelezettségét. Azt javasolom, hogy adatszolgáltatási kötelezettségének mindenki tegyen eleget, legalább a kötelezően megválaszolandó kérdések tekintetében. Ismerve a vonatkozó jogszabályi környezetet, bátran merem állítani, hogy a népszámlálás jogilag megalapozott és megfelelő jogi keretek között zajlik. Nincs tehát jogos út arra, hogy kibújjunk a kötelezettség teljesítése alól. Alapvetően kétféle adatkörről van szó, egyrészt azon kérdésekre adott információkról, melyek megválaszolása kötelező, másrészt vannak olyan kérdések, melyek tekintetében a válaszadás önkéntes. A népszámlálás kérdéseinek feltevése jogszerű, hiszen megfelel az általános adatvédelmi rendelet – GDPR – rendelkezéseinek.

Mint tájékoztatott: vannak esetek, amikor adataink kizárólag hozzájárulásunkkal kezelhetők. De amikor jogszabály írja elő az adatkezelést, akkor ez már önmagában jogalapot biztosít a személyes adatok bekérésére, minden további hozzájárulás nélkül. Jelen esetben a népszámlálásról szóló törvény alapján van joga a KSH-nak az adatkezelésre. Nem kell tehát az adatkezeléshez az állampolgárok hozzájárulását kérni. A KSH tájékoztatása szerint a név megadásával ellenőrizhetővé válik, hogy mindenkitől beérkezett-e a kérdőív, és így biztosítják azt is, hogy mindenki csak egyszer szerepeljen a népszámlálási eredményekben. A megadott adatokat a törvény szerint kizárólag statisztikai célra használják fel. Az információkra a közösség bizonyos ágazatait érintő regionális, tehát területi, körzeti, társadalmi és környezetvédelmi szakpolitikák elemzéséhez és meghatározásához van szükség, de szükséges a társadalmi integráció előmozdításához és a társadalmi kohézió nyomon követéséhez, valamint a környezetvédelem és energiahatékonyság elősegítéséhez is.

- Szeptember végén postai úton kaptunk egy felkérő levelet és abban egy belépési kódot, amelynek megadásával a kérdőívet október 16-ig lehetett interneten kitölteni, majd mivel vasárnap a túlterhelés miatt akadozott, lefagyott a rendszer, a kitöltési határidőt szerda reggel 10-ig meghosszabbították  – mondta az ügyvédnő. – Az eredeti határidő lejárta előtt egy nappal a lakosság 45 százaléka juttatta el interneten a kérdőíveket. Ezt kevésnek tartom, különösen annak ismeretében, hogy 2020-ban a hazai háztartások 88 százaléka rendelkezett már internet-hozzáféréssel. Igaz, az lehetséges, hogy a társadalom egy része szívesen vesz igénybe segítséget a kitöltéshez, sőt az is lehet, hogy szüksége is van rá. Most ez következik október20-tól november 20-ig, amikor is számlálóbiztosok keresik fel az állampolgárokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére november 21. és 28. között még a polgármesteri hivatalokban is lesz lehetőség.

Az évtizedenként egyszer megrendezett népszámláláson a nemzetiségi hovatartozásukról is nyilatkozhatnak az emberek. A népszámlálás eredménye a különféle nemzetiségek jelenlétét is megmutatja a társadalomban. A népszámlálás hatással van az országban élő nemzetiségek jövőbeli lehetőségeire, hosszú távra meghatározza oktatási rendszereik alakulását és intézményeinek jövőjét. Közvetlen hatással lesz a települési nemzetiségi önkormányzatok létrejöttére és azok állami támogatására, anyanyelvük, valamint kulturális hagyományaik megőrzése érdekében végzett munkájuk elismerésére.