Gyógyulás és szórakozás – a középkori fürdőkultúra címmel tartottak előadást Lentiben

A gyógyvizek jótékony hatását régóta ismerik a magyar kultúrában is, a fürdők pedig a római kortól a társadalmi élet és a szórakozás meghatározott színtere voltak. Lényegesen több adat, forrás maradt fenn a témáról, mint azt gondolnánk, mondta az előadó. 

Őriné dr. Bilkei Irén arról is beszélt, hogy a közvéleményben találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a középkorban piszkosak voltak az emberek, elhanyagolták a tisztálkodást, de ez egy sarkos vélemény. A mai higiéniai viszonyainknak megfelelő tisztálkodást nem kérhetjük  számon középkori eleinktől, viszont az biztos, hogy "a középkori emberek sohasem fürödtek" megállapítás nem állja meg a helyét. A nyilvános fürdők használata persze költséggel járt, nem engedhette meg magának mindenki, de az arisztokraták és később a jómódú köznemesek körében is népszerű helynek számítottak, és ahol összegyűltek, ott szórakozási lehetőségek is adódtak. Hazánkban a Nyugat-Dunántúl arisztokrata családjai, mint a Nádasdyak vagy a Batthyányak is kedvelték a fürdőket, utóbbiak körmendi kastélyukban fürdőházat rendeztek be és fürdőmestert alkalmaztak. Népszerűek voltak a felvidéki fürdők, mint például Pöstyénfürdő, ilyen messzire is hajlandóak voltak elutazni a jómódúak. A gyógyvíz mellett a hévizet is ismerték, ez volt a tepla, a szó szlávul meleget jelent. 

Az ismeretterjesztő előadás során hallhattunk a dunántúli fürdőkultúra római kori alapjairól,  és a szokásokról egészen a török korig, s megmutatta a levéltáros azt is, hogy milyen széles körűen ábrázolták a fürdéssel kapcsolatos jeleneteket. Mindemellett egy középkori szappanreceptet is megosztott a hallgatósággal.