A nemzet áldozata nem volt hiábavaló

2022.10.06. 20:00

Az aradi vértanúkra emlékeztek Zalaegerszegen – A modern és szabad ország létrejöttéhez járultak hozzá

Zalaegerszegen a Csány László szobornál tartották a városi megemlékezést, ahol dr. Vadvári Tibor alpolgármester mondta el gondolatait.

Mozsár Eszter

Forrás: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap

A szónok emlékeztetett, bár a szabadságharc elbukott az osztrák és orosz túlerővel szemben, de a nemzet áldozata nem volt hiábavaló. A küzdelem által elért társadalmi vívmányokat nem lehetett meg nem történtté tenni.

Dr. Vadvári Tibor alpolgármester mondta el megemlékező gondolatait a Csány László szobornál
Forrás: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap

Az aradi vértanúkat a szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án végezték ki, a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az ezen a napon kivégzett tizenhárom tisztet tartja számon.

– A magyar szabadságharc nemcsak egy kis európai nemzet függetlenedési vágyáról szólt, hiszen a sokféle nemzetiségű katonák közös küzdelme az európai szabadságért is szólt. Az aradi vértanúk a szabadságharc hősei, a kényelem helyett a küzdelem mellett tették le voksukat. Ki mertek törni a kor szellemi fogságából, a megújulást választották, megmutatták, hogy amikor összefogunk és cselekvő magyarokká válunk, akkor csodákra vagyunk képesek. Tettükkel a magyar nemzetet a modern kor szabadságszerető népei közé emelték – mondta dr. Vadvári Tibor.

A kivégzett tizenhárom tiszt: Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézićh Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly tábornokok és Lázár Vilmos ezredes, valamint Batthyány Lajos miniszterelnök halálának napja a forradalom és szabadságharc leverésének szimbóluma lett.

Az aradi vértanúk a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tisztek voltak, a szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rangot viselt. Az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatti megtorlással az osztrákok példát akartak statuálni.

A megemlékezés végén a város, a megye és az intézmények vezetői, civil szervezetek képviselői helyezték el a tisztelet virágait és koszorúit.

Az aradi vértanúkra való emlékezés 1867-ig csak titokban történhetett, a kiegyezés után azonban október 6-a országos gyásznappá lett. Az I. világháború után tovább nőtt az emléknap jelentősége. A kommunista időszakban sem tiltották be, nem volt állami ünnep, de az iskolákban és az újságokban megemlékeztek a vértanúkról, ugyanakkor a megemlékezés hangsúlya az osztrák terrorra és a beavatkozó orosz csapatok iránti empátiára helyeződött.

Korábbi cikkeink a témában:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában