2022.10.02. 19:00
A magyar népmese napját ünnepelték meg Keszthelyen
A magyar népmese napját – vagyis Benedek Elek születésnapját – a keszthelyi Georgikon Majormúzeumban és a Balatoni Múzeumban gazdag programkínálattal ünnepelték meg szombaton.
Számos aktív lehetőség is szolgálta a kikapcsolódást a majormúzeumban
Fotó: A szerző
A majormúzeumban már dél körül sokan élvezték a szabadtéri programot, s töltötték ki az erre az alkalomra készített, az ottani élményekhez kapcsolódó családi feladatlapot, Horváth Zoltán kiállítóhely-vezető pedig arról beszélt lapunknak, az intézmény ezer szállal kapcsolódik a népmeséhez is.
– A major a hagyományok őrzésére predesztinált intézmény, 1797 óta ez a feladatunk – szögezte le a szakember –, s Benedek Elek születésnapja, a magyar népmese napja szervesen illeszthető a küldetésünkhöz. Rengeteg történet kötődik például az állatokhoz, amiből nálunk egyre több található, így a kapcsolódási pont azt hiszem kézenfekvő.
Horváth Zoltán elárulta, az ő szívéhez is közel állnak a népmesék. Mivel öt gyermeke van, ez a műfaj a mindennapok része otthon, tette hozzá. Szerinte ez a jövő generációja számára is fontos, hiszen „rengeteg élettapasztalat, bölcsesség van a mesékben, amelyeket kötelességünk átadni az utánunk jövőknek”.
Ez motiválja Dóra Áron többszörösen díjazott mesemondót, aki etnográfusként – mint mondta – tudományos oldalról kapott iskolázást arra, hogy a mesével folklorisztikai műfajként foglalkozzon, majd ezt követően kezdte „a felhasználói része érdekelni”. Jelezte: a magyar folklórkutatás világszínvonalú, s a népmesekutatás is híres, elismert és hatalmas eredményei vannak. Mindez ráadásul kiválóan dokumentált, az 1800-as évek végétől kezdve.
– A mesének van terápiás jellege és tudat alatt működő pszichológiai tartalma is – folytatta Dóra Áron. – A lényeg: akadnak bonyodalmak, de a hős, sokszor barátai segítségével, ezeken túljut, s végül mindig a jó győz, aki elnyeri méltó jutalmát, a rossz pedig megkapja a büntetését. Ez egy gyerek számára biztonságos világképet jelent. Másrészt a mese és a szövegfolklór nyelvi rezervátumként is működik: a régi világ nagyon jól kiérlelt leleményeit lehet általa megőrizni.
A szakember azt is elárulta, a mesék eredetileg nem is gyerekeknek szóltak, hiszen a hajdani közösségekben, a munka során főként felnőttek hallgatták ezeket a történeteket.
