MAORT-per

2022.09.26. 06:50

Az élete tele volt jóra való törekvéssel - Emlékművet állítottak Bázakerettyén Pokker Ernőnek

A MAORT-­per, vagyis a demokratikus államrend elleni bűncselekménynek titulált, a hazai szénhidrogén-bányászati ágazat dolgozóival szembeni koncepciós eljárás első, s valójában egyetlen halálos áldozata volt Pokker Ernő, akinek tiszteletére a közelmúltban állítottak emlékművet a dél-zalai településen.

Gyuricza Ferenc

Az avatáson Tóth János, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum nyugalmazott múzeumigazgatója idézte fel a budafai olajmező egykori vezetőjének, Pokker Ernőnek az alakját

Fotós: A szerző

Az okleveles bányamérnök, a budafapusztai olajmező vezetőjeként dolgozó, műszaki végzettségű szakember ugyan önkezével vetett véget életének, ám kortársai szerint tragikus halálát egyértelműen az akkori államhatalom idézte elő meggyanúsításával. Pokker Ernő 1948. szeptember 9-én ugrott le a kerettyei Nagy-hegyen található B132-es fúrási pont tornyából. Azon a napon, amikor a MAORT-per kapcsán beidézték Nagykanizsára meghallgatásra.

Pokker Ernő emlékművének felállítását a község önkormányzata és civil szervezetei kezdeményezték. Elsősorban azért, mert a néhai bányamérnök után csak nagyon kevés emlék maradt. A Bázakerettye Jövőjéért Közhasznú Alapítvány elnöke, Salamon Gábor ennek kapcsán – még 2021-ben, a bősárkányi temetőben található sírjánál tartott megemlékezésen – úgy fogalmazott: Pokker Ernő olyan olaj­ipari szakember volt, aki jelen lehetett a Trianon utáni magyar szénhidrogénipar megszületésénél. Olyan szakember volt, akinek nem adatott meg az elismertség, s a neve kis híján a feledés homályába merült. Az a szakember volt, akit személyisége és munkássága egyaránt méltóvá tett arra, hogy példakép legyen.

Fotós: A szerző

A tragikus sorsú bánya­mérnök életútját a közelmúltban felállított emlékmű avatóünnepségén Tóth János, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum korábbi igazgatója ismertette. Elmondása szerint Pokker Ernő Fertőszentmiklóson született 1901. február 7-én, ám kétéves korában a család Bősárkányba költözött. Alapfokú iskoláit itt, a középiskolai tanulmányait Tatán és Pozsonyban végezte. Miután az első világháborút ­követően kialakult nehéz gazdasági helyzet miatt elhelyezkedni nem tudott, ezért eleinte kovácsmester édesapja mellett dolgozott. 1921-től Komáromban, illetve Székesfehérváron teljesített katonai szolgálatot, majd 1923-ban felvételt nyert a Magyar Királyi Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolára, Sopronba. Tóth János szerint itt több olyan iskolatársával alakított ki baráti kapcsolatot, akikkel aztán a hazai szénhidrogénipar későbbi bázisán, a zalai olajmezőn, Bázakerettyén dolgozott együtt.

Pokker Ernő bányamérnöki oklevelet szerzett, ám a főiskola elvégzése után sem tudott elhelyezkedni, így magántanítást vállalt, illetve alkalmi munkákból tartotta el magát. 1929-től rövid ideig a soproni bányamérési tanszéken volt műszaki írnok, majd a pécsi egyházmegye mecsekszabolcsi bányájánál dolgozott mint bányamérő, bányaművelő mérnök. Karrierjének alakulásában az 1934-es esztendő hozta meg a nagy fordulópontot, amikor az amerikai EUROGASCO vállalat szülőhelye közelében, a Hanságban végzett próbafúrásokat. A kémia és geológia iránt mindig is érdeklődő Pokker Ernő itt vállalt munkát. Jelen lehetett az első magyarországi rotary­rendszerű fúrásnál, ahol ugyan szénhidrogént nem, de nagy tisztaságú szén-dioxidot már találtak. Amikor 1937-ben aztán megindult az ipari mértékű termelés a zalai olajmező első két olajkútján, Lispeszent­adorjánnál, Pokker Ernő úgy döntött, hogy itt folytatja tovább munkáját.

 

– Pokker Ernő 1938. augusztus elsejétől dolgozott Zala megyében, Bázakerettyén – emelte ki Tóth János. – Miután nagyon komolyan érdeklődött a kőolajjal együtt termelt földgáz feldolgozása iránt, így érthető módon ebben a munkakörben helyezkedett el. Gráf Lászlóval együtt ők ketten dolgozták ki a földgáz feldolgozásának lehetőségét, s ehhez jó érzékkel választották ki a mosóolajos technológiát. Tevékenységüknek köszönhetően épült fel Bázakerettyén 1939-ben az a kompresszortelep, ahol 13 Thomassen gázgép működött. Egy évre rá, amikor a lovászi olajmezőt is felfedezték, s kiderült, hogy ott még dúsabb a gáz, Pokker Ernő és Gráf László átkerült oda, hogy a már jól működő technológiát szintén bevezessék. A lovászi kompresszortelep a maga 27 Thomassen gázgépével akkoriban Közép-Európa második legjelentősebb üzemének számított.

Pokker Ernő és társai feladatai közé tartozott a nagy szénatomszámú folyékony alkotók leválasztása a földgázról, hogy ez utóbbit is hasznosítani tudják. A vegyészet iránt érdeklődő mérnök ugyanakkor a földgáz palackos forgalmazásának lehetőségét is kidolgozta. Ez utóbbi azért is volt különösen fontos, mert a negyvenes években, főként a II. világháború alatt rengeteg jármű működött PB-gázzal.

– A II. világháborút követően Pokker Ernő szakmai karrierje nagyon gyors iramban ívelt felfelé, 1946-ban előbb a bázakerettyei gazolintelepek főfelügyelőjének nevezték ki, 1948 elejétől pedig ugyanott már üzemigazgatóként tevékenykedett – folytatta az életút ismertetését Tóth János. – Az új politikai hatalomnak azonban szüksége volt üzemanyagra, így egyre több MAORT-­vezetőt vontak felelősségre, hogy miért nem termelnek több kőolajat. Perbe fogták Papp Simont, aki egészen az 1948. augusztus elsejei nyugdíjazásáig a MAORT vezérigazgatója volt, de Pokker Ernőt is zaklatták. A MAORT-perben az volt velük szemben a vád, hogy a tervezésnél szándékosan alábecsülték, nem tervezték megfelelő kapacitásúra a kompresszortelepet, ezért az nem volt képes elegendő üzemanyag előállítására, azaz szabotálták a termelést. Ez az igaztalan vád rendkívüli módon bántotta Pokker Ernőt. Amikor 1948 szeptemberében egy héten belül már harmadik alkalommal idézték be az Államvédelmi Hatósághoz, Nagykanizsára, az igazság politikai indíttatású gátlástalan megtiprásától való félelmében önszántából vetett véget életének.

Pokker Ernő halála megdöbbentette a MAORT dolgozóit. Papp Simon későbbi visszaemlékezésében így írt róla: „Pokker Ernő okleveles bányamérnök a budafapusztai (lispei) olajmező üzemvezetője volt a MAORT elleni eljárás megkezdésének első halálos áldozata. Ő ugyanis leugrott a B132-es lispei fúrás tornyáról 1948. szeptember 9-én, 47 éves korában. Pokker Ernő nyugatos volt, és részt vett a MAORT-üzemek leszerelésében és a németek által Ausztriába magukkal vitt gépalkatrészek elrejtésében. Ideges ember volt, és attól félt, hogy az én letartóztatásom után reá is sor kerül. Amint én hallottam, öngyilkosságának reggelén az ÁVO kihallgatásra idézte. De arra nem ment el, hanem kiment a folyamatban lévő B132-es fúráshoz, felment a toronyba, és arról le­ugorva szörnyethalt.” Tóth János az avatóünnepségen arról is beszélt, hogy Pokker utolsó napjának részletes történeteit az építész-rajzoló Berkes József történeti pályázatából ismerhetjük, az Elhamarkodott ugrás című írást a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum archívuma őrzi.

Pokker Ernőre vélhetően a Papp Simon által is megfogalmazott nyugatos attitűdje miatt tekintett a szovjet típusú államberendezkedés gyanakvóan. A bányamérnök mélyen érző ember volt, aki sokat foglalkozott a fiatal szakemberek felkarolásával. 1941-ben egyik alapító tagja volt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület dunántúli szakosztályának. A II. világháború végén, amikor német utasításra a bázakerettyei üzemet áttelepítették a felső-­ausztriai Ebenseebe, mint német és angol tolmács segédkezett ott, amit nyilván nem felejtettek el neki.

– Pályatársai zárkózott, szerény emberként emlékeztek rá, aki magánéletében egyedül élt – mondta róla Salamon Gábor. – Mindezzel együtt humánus vezetőként írták le, aki felkarolta a fiatal szakembereket, segítette tanulásukat. A fennmaradt leírásokból humanista gondolkodású műszaki szakember képe rajzolódik ki. Túlzottan lelkiismeretes, aggódó természete közrejátszott abban, hogy az értelmetlen erőszakkal szemben végzetes elhatározásra szánta el magát. Mindennél pontosabban fejezi ki személyiségét búcsúlevelének az a mondata, amiben ezt írja: az életem tele volt jóra való törekvéssel.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában