A zalaegerszegi származású Keresztury Dezsőre emlékeztek a megyeszékhelyen és Budapesten is

A városvezetés, a róla elnevezett intézmények és a zalai irodalmi élet, könyvtárak képviselői, az emlékbizottság tagjai, valamint régi alma matere (Zrínyi-gimnázium) igazgatója koszorúi kerültek a Szórádi Zsigmond által készített zalaegerszegi szoborportré talapzatára. Az egybegyűlteket (köztük Balaicz Zoltán polgármestert) Szemes Béla, a Keresztury Emlékbizottság és az irodalomtörténeti társaság zalai tagja köszöntötte, előtte a Zrínyi Miklós Gimnázium diákjai verses-zenés műsora idézte Keresztury verseit. Szemes Béla beszámolt a hétfői budapesti megemlékezésről.

Keresztury Dezső erősen kötődött szülőföldjéhez, hangsúlyozta az évfordulós koszorúzási ünnepségen Szemes Béla, s ez nemcsak a verseiben érhető tetten, hanem abban is, hogy hírnevét szülőföldje, Zala és a Balaton szolgálatába állította. A gyökereink ismerete, elődeink teljesítményének elismerése nélkül mi sem nézhetünk reménytelien a jövőbe, ahogy Keresztury ajánlotta, aki identitása harmadik pilléreként a budapesti egyetem Eötvös József Collegiumát jelölte meg, melynek diákja, tanára, végül vezetője is lehetett. A tegnapi egerszegi megemlékezésen kortársa, elvbarátja, Németh János Kossuth-díjas keramikus, a Nemzet Művésze idézte fel sokak "Dezső bácsijának" alakját, a művészetek iránti fogékonyságát, a zalai értékekkel kapcsolatos elkötelezettségét. Flaisz Gergő, a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ igazgatója beszédében azt hangsúlyozta, hogy Keresztury Dezső a fiatalabb nemzedékek számára sem csak egy név, hanem szellemiség, amely ma is formálja Zalaegerszeget,  úgy, hogy a nevét viselő vetélkedő, versmondó verseny, a látogatható emlékház vagy a róla elnevezett díj kölcsönöz cselekvő jelenlétet számára. Az ünnepségen külön köszöntötték Felföldi Tibornét, a Zrínyi-gimnázium egykori igazgatóját, aki invitálásával újraélesztette a város és Keresztury kapcsolatát.

Több fővárosi helyszínen is megemlékeztek a zalaegerszegi születésű Keresztury Dezső életművéről, munkásságáról. A hagyományokhoz híven hétfőn, Keresztury Dezső születésének évfordulója alkalmából a zalai kulturális és művészeti élet képviselői, a Keresztury Dezső Emlékbizottság tagjai (dr. Gyimesi Endre, a Pannon Írók Társasága elnöke, Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Németh János Kossuth-díjas keramikus, a Nemzet Művésze, Szemes Béla tanár-irodalomtörténész) koszorút helyezett el Zala nagy szülötte Farkasréti temetőben található, nemrég felújított sírján.

A delegáció ezután a hazai kulturális élet kiemelkedő személyiségének egykor otthont adó  Semmelweis utcai ház falán elhelyezett emléktáblánál is tisztelgett Keresztury Dezső emléke előtt, tájékoztatta lapunkat Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója.

Az emlékezés az Eötvös Loránd Tudományegyetem – 1895-ben a legtehetségesebb hallgatók számára alapított – Eötvös József Collegiumában folytatódott, ahol a tanévnyitóval egybekötött tudományos emlékülésen és szoboravatón vehettek részt az elsőéves egyetemistákkal együtt a tanárok és az érdeklődők. A collegiumot egykor Keresztury Dezső is vezette. A budai Ménesi úti híres épületben az egybegyűlteket Horváth László, a collegium jelenlegi igazgatója köszöntötte, s megnyitotta a 127. tanulmányi évet. Az ezután elhangzott előadások a mai Magyarország energiaszegénységi méréséről, valamint Cato és Caesar i.e. 55-ben zajlott konfliktusáról szóltak.

Az emlékérmek átadása után a Keresztury-emlékülés keretében dr. Gyimesi Endre tolmácsolta a szülőváros üdvözletét, Horváth László méltatta elődje működését, majd Szörényi László irodalomtörténész professzor elemezte Keresztury Dezső irodalmi életművét, többek között szólt a Nehéz méltóság című drámáról is. Garai Imre történész, PhD hallgató Keresztury Dezső és az Eötvös Collegium 1945 utáni útkeresését taglalta, azt az erőfeszítést, amely Keresztury igazgatósága alatt arra irányult, hogy a népi demokratikus berendezkedés és a hallgatói összetétel demokratizálódása összesimuljon a collegium sok évtizedes korábbi hagyományaival. A korszak  tudománypolitikai nehézségeit jelzi, hogy 1947-ben Kereszturynak távoznia kellett a collegium éléről. Az előadások sorát Tóth Károly művészettörténész (Szépművészeti Múzeum) zárta, aki Borsos Miklós 1970-es években készített Keresztury-portréjáról beszélt. A műalkotás eddig a Semmelweis utcai lakásban volt, de a Keresztury-hagyaték örököse, az író második feleségének a rokona, Buzási Ádám ez alkalomból az Eötvös József Collegiumnak adományozta.

Korábbi cikkeink a témában: