A fűtés lelke a megfelelő gépészeti rendszer

Most lesz igazán mellbevágó a mondás, miszerint csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk él. És nem csak képletesen. Bizony vissza kell venni a komfortból, hogy nyári ruhában futkosunk télen a 28-30 fokra fűtött lakásban. Valószínűleg rétegesen és melegen kell öltözködnünk az irodában, az iskolában és a műhelyben, s előkerülhetnek majd a nyáron piknikezésre használt plédek is.

Komolyra fordítva a szót, a szakemberek elsősorban takarékosságra, türelemre intenek. Bár most sokan félnek a földgáz alapú rendszerek használatától, Pánger László, a zalaegerszegi P-Energy Kft. ügyvezető igazgatója azt javasolja, egyelőre várjunk és ne azonnal cseréljünk le mindent megújuló energiaforrásokra, illetve áramalapú fűtési rendszerre, főleg az állandóan és drasztikusan változó árak s az elektromos hálózat leterheltsége miatt. Mindenekelőtt tájékozódjunk, kérjük ki szakember véleményét, és ne essünk át azonnal a ló másik oldalára.

– Nagyon fontos egy energetikai beruházásnál, hogy utána működtetni tudjuk az intézményt, illetőleg magán­emberek esetében a családi házakat, a panellakásokat gazdaságosan tudjuk fűteni – mondta a gépész üzemmérnök végzettségű szakember. – Több évtizede foglalkozunk energetikai rendszerek korszerűsítésével. Jók az új technológiák, a modern megoldások, ám a régieket se dobjuk ki azonnal, inkább vizsgáljuk át, valóban jól működnek, hatékonyak-e. Fontos persze a hőszigetelés, az elkorhadt vagy nem karbantartott nyílászárók cseréje, ám a fűtés lelke az épületgépészeti rendszer. Gázkészülékek esetén például a 10-15 éves berendezések többségükben a szükséges javítással még üzemeltethetők, ám minél idősebbek, annál kevésbé hatékonyak, a nyitott égésterűeknél előfordulhat égéstermék-visszaáramlás, ami életveszélyes. 15 év után tehát érdemes a cserén gondolkodni. Aki maradna a gáztüzelésnél és spórolni szeretne, annak leginkább a kondenzációs rendszert ajánljuk. Sok hazai háztartásban, talán 60-70 százalékban még a régi, ma nem engedélyezett nyílt égésterű kazán, bojler van. Tapasztalataink szerint a kondenzációs kazánok 30 százalékos megtakarítást biztosítanak. Ennek működési lényege, hogy a zárt égésterű kazánoknál a levegő kívülről jut a kazánba és égéstermék nem juthat a helyiségbe. Biztonságos, nincs szén-monoxid-mérgezés. A kondenzációs kazánban a keletkező füstgáz kondenzációs hője hasznosul, így magas hatásfokot ér el.

Pánger László hozzátette, reméli, hogy az energiaválság kezelésénél, illetve az ellátási biztonságnál a döntéshozók jobban ráirányítják figyelmüket a biogáz és a zöldhidrogén használatára. 

Magyarország energetikai rendszere túlnyomórészt a gázhálózatra épült, azt most nem lehet teljesen lecserélni. De mi a helyzet a vidéken élőkkel, ahol sok esetben még fával fűtenek?

– Egyre inkább elterjedőben van a biomassza felhasználása, ami a növényi részeket foglalja magába. Én a fahulladék tüzelésének a híve vagyok. Sokszor frissen vágott, ki nem szárított, nedves fával fűtenek, aminek alacsony a fűtőértéke, mert annak mintegy felét a benne lévő víz elpárologtatására pazaroljuk. Ezen kívül még mindig sok helyen korszerűtlen, úgynevezett egyaknás kazánokat, kályhákat használnak, amelyeknek nagyon rossz a hatásfoka. Egy nem sokkal drágább két­aknás, folyamatos égésű fa- vagy vegyestüzelésű (szén, fa, biofabrikett) kazánnal – kevesebb alapanyaggal – már kedvezőbb a füst-gáz-kibocsátás és nagyobb hatásfokot érünk el. Akinek van kertje, birtoka, az gyűjtse össze a gallyakat, a fahulladékot. Illegális hulladékot, műanyagot ne égessünk, nincs értelme. Amellett, hogy szennyezzük a környezetet, tönkreteheti fűtésrendszerünket, s drasztikusan csökkenhet a kazán hőleadási hatékonysága – mondta Pánger László.

Az ügyvezető kitért a meleg víz hatékony használatára is. Akinek biztonságos, zárt égésterű átfolyó bojlere van, ne bontsa le, ne cserélje le azonnal. Aki felújít, átépít, vagy csökkenteni akarja a felhasznált gázt a támogatott mennyiség elérése érdekében, annak egy 200 literes, éjszaki áramot fogyasztó villanybojler beépítése javasolt, ami kényelmesen elég egy négytagú, mértéktartó családnak. Aki megteheti, napelemes rendszert is kiépíthet. Szerencsések azok, akik állami pályázaton nyertek, bár az elszabaduló árak miatt valószínűleg nagyobb önrészre kell számítaniuk.

Természetesen szóba került még egy-két gyakorlati tanács: sütés közben nyugodtan hajtsuk le a konyhai radiátort, szellőztetésnél gyorsan engedjük át a hűvös és friss levegőt a lakáson. Az őszi, tavaszi enyhébb időszakokban a klímát használjuk a helyiség felmelegítésére a fűtésrendszer bekapcsolása nélkül, a hálószobában pedig éjszaka elegendő a 16-17 fokos hőmérséklet az egészséges alváshoz. Ahol a használatimelegvíz-rendszer cirkulációs vezetékkel van ellátva, a keringetést csak akkor használjuk, amikor ténylegesen szükség van rá.

A szakember hangsúlyozza: ha megtehetjük, természetesen szigeteljük le a házat, cseréljük ki az elavult nyílászárókat, korszerűsítsünk, ám ne feledjük, hogy megfelelő gépészeti rendszer kialakítása nélkül kevésbé hasznosul a többi befektetés. Ne legyünk restek és keressünk fel egy épületgépész mérnököt, aki kiszámolja az ingatlan, az egyes helyiségek hőigényét, s pontosan méretezi a radiátorokat, azok mennyiségét, egyszóval a megfelelő és energiahatékony rendszert.