Így észleltek Hegyhátsálon: előadások, fénysebesség mérése és távcsöves bemutatók

Augusztus 5-én, pénteken, az első napon már érkeztek érdeklődők, akik távcsővel a Holdat, a Jupitert, a Szaturnuszt észlelték. Vasárnap közel harminc vendégnek Hegyi Norbert, a győri Széchenyi István Egyetem egyetemi tanársegédje tartotta az első előadást, ami A Föld, a Nap és a Hold az ókortól egészen a mai napig címet viselte. Az ismeretterjesztő előadás a mitológiától az ókori tudományon át a 21. századig mutatott be ismereteket.

Külön érdekessége volt a Föld kerületének mérése ókori módszerekkel. Ezt az említett kísérletet valószínűleg elsőként, már több mint 2200 éve Kürénéi Eratoszthenész egyiptomi görög tudós végezte el a delelő Nap fény-árnyékának mérésével. 

Hegyi Norbert július 23-án és 24-én Egyiptomban, majd néhány nap múlva Őrimagyarósdon, a Vega Csillagászati Egyesület nyári táborában délben ismételte meg a mérést.  A Föld kerületét, valamint az átmérőt illetően az ókori módszerekkel folytatott mérés hasonló eredményt hozott, mint a tudományosan jelenleg mért értékek, a különbség egy százaléknál is kisebb volt. 

Az előadás után estére a felhők időszakosan elvonultak és az égi kísérő is láthatóvá vált. Ekkor Sahin-Tóth Csanád fiatal amatőrcsillagász és Horváth Tibor, a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány titkára mutatta be a Hold részleteit.  

Hegyhátsálon sajnos az időjárás miatt nem minden nap lehetett az elmúlt héten észlelni, ám a felhőtlen estéken Horváth Tibor azonnal biztosította az érdeklődőknek a távcsöves égboltnézés lehetőségét. Az egyik ilyen bemutatón Jene Sándor körmendi amatőrcsillagász, fotós is segítette a távcsöves észlelést.

Augusztus 13-án, szombaton több előadás várta az érdeklődőket. Délután először Hegyi Norbert a nyári csillagászatról beszélt, majd a fénysebesség mérésének otthoni lehetőségét szemléltette egy mikrohullámú sütő, 4 tábla tejcsokoládé és egy vonalzó segítségével. A közel harminc jelenlévő közelről nézhette a kísérletet, ami 303.800 km/s eredménnyel csak 1 százalékkal mutatott többet, mint a valóság. Két osztrák résztvevő is jelen volt az eseményen, így az előadást és a kísérletet is Hegyi Norbert részben németül magyarázta. 

A fiatal középiskolás, Sahin-Tóth Csanád előadása a fekete lyukakról a fénysebesség mérése után következett. A fekete lyukak tulajdonságairól, a kozmoszban elfoglalt helyükről, a jelenleg is zajló modern kutatásokat ismertette, külön kihangsúlyozva beszélt a világméretű, sok rádiótávcsőből összehangolva működő Eseményhorizont Távcsőről (angolul: Event Horizon Telescope), illetve annak kutatásairól.  

A „Mars és más bolygók észlelése és a hasznos trükkök” címmel tartotta előadását dr. Preczlik Gábor. A Mars mellett más égitestek  - Vénusz, Jupiter, Szaturnusz, Hold – fényképezéséről is szó esett. Kitért arra, hogy a tapasztalatszerzés és a felszerelés műszaki fejlődése hogyan befolyásolja a készülő fényképeket. Emellett szólt a 15-20 évvel ezelőtti amatőrcsillagászok számára adott lehetőségekről és az utóbbi évek fejlődésének mértékéről. A jövőben következő Mars-közelségekről és azok megfigyeléséről külön ugyancsak beszélt.

A borult idő miatt sajnos a tervezett Merkúr észlelés helyett csak a csillagvizsgáló két fő épületének és távcsöveinek bemutatása következett Károly Lajos vezetésével, Horváth Tibor segítségével. A kíváncsi osztrák vendégek számára Hegyi Norbert folyamatosan tartotta a német nyelvű csillagvizsgáló-bemutatót. Vasárnap, az országos programsorozat utolsó napján sajnos nem ígérkeztek igazán megfelelőnek a meteorológiai körülmények, így nem tartottak bemutatót, tájékoztatta lapunkat Hegyi Norbert.