Modernizálni kell a technológiát

2022.08.04. 17:30

Gyógyszermaradványokat is találtak a Mura vizében

Lezárult a Mura folyó vizének tisztaságát vizsgáló határon átnyúló projekt, mely révén figyelemre méltó eredmények láttak napvilágot.

Horváth-Balogh Attila

Dr. Galambos Ildikó a Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ laboratóriumában

Forrás: ZH-Archívum/Szakony Attila

Amint arról már korábban beszámoltunk: a két évvel ezelőtt kezdődött horvát-magyar Interreg-programban három partner vett részt.  A projektvezető a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. volt, partnerei pedig a csáktornyai vízmű és a nagykanizsai Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ. A pályázat fő feladata úgynevezett monitoringtevékenység. Bár alapjában véve a Mura nagyon tiszta, kiváló vízminőséget produkáló folyó, mivel a dél-zalai térség ivóvízellátását a folyóra épülő vízbázis adja, az alapparaméterek mellett az olyan kiegészítő mutatókra is szükséges figyelmet fordítani, mint például a mikroszennyezők (különféle gyógyszer-, műtrágya-, növényvédőszer-maradványok)  jelenléte, a mikroszennyezettség mértéke. Bizonyos paramétereket az ivóvíz-felhasználás miatt folyamatosan mérnek a szakemberek, de a projekt keretében egy éven át havi rendszerességgel kontrollálták ezeket a mutatókat, s a fokozott figyelemnek eredménye is van.

A Mura folyó Ausztriában, a Hohe Tauern hegységben ered, 1764 m magasságban. Teljes hossza 454 km, amelyből csak a legalsó szakasz (48 km) – annak is csak a bal partja – esik Magyarországra, de még ezen az alsó szakaszon is elég gyors ahhoz, hogy medrét a laza talajban folyamatosan változtassa. Völgye a vízfolyások és holtmedrek tömkelege, túlfejlett kanyarjait helyenként maga is átszakítja. Az országhatár egykor a Mura sodorvonala volt, a folyó vándorlásának következtében azonban ma már mind Magyarországon, mind Horvátországban van szárazhatár, a határvonal szinte sehol sem fekszik a sodorvonalra.

- Az adatok alapján kidolgoztuk a Mura folyó és annak közvetlen környezete átfogó helyzetértékelését - hallottuk dr. Galambos Ildikó intézetvezetőtől, aki jelezte, bebizonyosodott, hogy a vizekben jelen vannak növényvédőszer-maradványok. - A mérések révén azt is ki tudtuk mutatni, hogy a dél-zalai szennyvíz-tisztító telepek milyen hatékonysággal működnek, s kiderült, hogy van, amelyik nem képes bizonyos szennyeződések eltávolítására (például gyógyszermaradványok), ami mindenképpen korrekciót igényel.

A magyarországi Mura-völgy geológiailag is jól elkülöníthető két szakaszra oszlik: egy felső szakaszra Muraszemenye és Letenye között, ahol a Mura közvetlenül a Letenyei-dombság lejtőit követi és egy alsó szakaszra Letenye és Murakeresztúr között, ahol a folyó már eltávolodik a domboktól, ártere lényegesen kiszélesedik és jellegzetes teraszokat alkot.

Cziráki László, a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. vezérigazgatója pedig kijelentette: mindebből nyilvánvaló, hogy a szennyvíztisztítókat öt éven belül felújítani, a technológiát modernizálni szükséges. Ez azonban csak pályázati támogatással lehetséges.

A Kerka-Mura Vízimuri a Mura és Kerka menti víziturizmus népszerűsítését szolgálja, a programot először hagyományteremtő jelleggel 2018-ban szervezte meg a szlovén-horvát-magyar hármashatár térségében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és a Pisztráng Kör Egyesület. A vidám, játékos, jó hangulatú fesztivál célcsoportjai elsődlegesen a hazai és nemzetközi vízitúrázók, a vízi természetjárás iránt érdeklődő családok, baráti társaságok, munkahelyi kollektívák. Az I. Kerka-Mura Vízimurin 18 csapat vett részt, míg egy évvel később 17 együttes alkotta a mezőnyt. A Covid-járvány miatt két év kimaradt, de idén ismét megrendezték a programot, immár harmadik alkalommal.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában