2022.07.22. 19:00
Megújítják a Szent Miklós-kápolnát, a restaurátorok már dolgoznak
Július elején kezdődött a keszthelyi Szent Miklós- (vagyis a temetői) kápolna restaurálása, amelynek belső tere nem sokkal 1400 után keletkezett gótikus freskókat rejt.
Láthatóvá válnak a régi freskók. A sajtótájékoztatón Tál Zoltán, Nagy Bálint, Manninger Jenő és Vozár Péterné alpolgármester Fotó: A szerző
Több szent egész alakos képe látható itt, például Szent Mihály arkangyalé, Szent Péteré, Szent Mártoné és – Krisztus mellett, előkelő helyen – Szent Miklós püspöké. Jézus ábrázolása pedig igazi ritkaság: bal kezében búzakalász, a jobból szőlő indázik, lábának sebeiből növények sarjadnak.
Nagy Bálint államtitkár, országgyűlési képviselő emlékeztetett: 1915-ben itt helyezték nyugalomra a keszthelyi születésű Vaszary Kolos hercegprímást, ám a szarkofág üres, mert földi maradványai már Esztergomban nyugszanak.
– Mindig fontosnak tartottuk, hogy rendben legyenek a temetőink, hiszen egy közösséget az alapján is meg lehet ítélni, mennyire tartja karban sírkertjeit, hogyan gondoskodik örökségéről – szögezte le a politikus.
Nagy Bálint hozzátette, Keszthely egyik jelentős öröksége a Szent Miklós-temető s -kápolna, amelyet 2004-ben részlegesen már felújítottak, de akkor elmaradt a beltéri gótikus falfreskók rekonstrukciója. Most önkormányzati és pályázati forrásból, összesen 21 millió forintból ez is elkészülhet.
A restaurátorok már dolgoznak, a tervek szerint októberre végeznek, fogalmazott a város korábbi vezetője, kijelentve: „igyekszünk megőrizni értékeinket, hogy az utókor is megcsodálhassa azokat”.
Manninger Jenő polgármester azt mondta: a fontos ügyeket, projekteket továbbviszik, elsősorban azért, mert ugyanazokat az értékeket vallják, mint a korábbi városvezetőség. Leszögezte: a 15 milliós önkormányzati hozzájárulás változatlanul biztosított, s ezen felül is, amiben tud, segít a város.
– Ahol lehet, támogatjuk a közösségeket, így kiemelten az egyháziakat is – emelte ki Manninger Jenő.
Tál Zoltán, a Magyarok Nagyasszonya-templom plébánosa úgy összegzett: most a külső freskók állagát kell megóvni, illetve belül egy feltárás következik, ugyanis a legutóbbi, 2004-es felújításkor előbukkantak értékes freskók. Akkor centiméterre pontosan meghatározták a szakemberek, meddig tartott az eredeti fal.
Zoltán atya felidézte, 1775-ben volt egy nagyobb felújítás, pótlás, amit 1909-ben újabb követett. A régészek most pontosan megállapították, hol találhatók a középkori freskók – töredékek vagy egész felületek –, amelyeket most még vakolat borít, „de ezt feltárják, majd állagmegóvás következik, s így évszázadok után először válnak láthatóvá, megcsodálhatóvá”.