A Kis Szent Teréz-bazilika káplánja is doktori címet szerzett

A hittudományi karon (htk) most négyen szereztek doktorátust, köztük Bacsa Dávid keszthelyi káplán, aki évek óta elkötelezetten tevékenykedik a hallássérültek speciális lelkipásztori gondozásában. Doktori értekezését az ő pasztorációjukra vonatkozó egyetemes egyházjog magyarországi alkalmazásáról írta. 

Puskás Attila, a htk dékánja vele kapcsolatban kiemelte: dolgozata hiánypótló munkának tekinthető, mivel a „hallássérültek pasztorációjának ilyen mélységű és részletességű, ilyen rendszerezettségű és komplex megközelítésű feldolgozásával Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem találkozhatott az olvasó- és kutató közönség”.

Bejan-Topis Valentín csongrádi plébános a Püspöki Bíróságon is dolgozik bíróként. Doktori értekezése a katolikus nevelés kánoni, állami és egyházjogi szabályozásáról szól.

Munkájával kapcsolatban Puskás Attila azt mondta: értékes keresztmetszetet nyújt Európa különböző államainak hitoktatásjogi hátteréről. Dolgozata két, többségében ortodox szomszédos országot, Romániát és Szerbiát mutatja be e tekintetben, vizsgálva a katolikus hitoktatás lehetőségeit is.

Emellett továbbá három, katolikus többségű állam – Lengyelország, Olaszország és Spanyolország – vonatkozásában is bemutatja a hitoktatás jogi szabályozását, ahol ennek keretét a Szentszékkel kötött konkordátum határozza meg. A disszertáció emellett a hitoktatás magyarországi jogi hátterét is részletesen feltárja, és behatóan foglalkozik a szekularizáció kihívásával, annak a családra gyakorolt hatásával, továbbá az Európai Unióban megjelent iszlám veszélyével.

A teológiai programban a papok mellett két családos, világi krisztushívő is most doktorált. Juhász Pál gimnáziumi hittanárként s emellett az Apor Vilmos Főiskolán tevékenykedik, ősztől pedig a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán is oktat majd. Sághy Ádám szintén gimnáziumi hittanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is oktat hitéleti tárgyakat, és a Szent II. János Pál Kutatóközpontban a „Helyi közösségtől Isten Városáig” kutatócsoport tudományos titkára. 

Puskás Attila dékán a doktorrá fogadás ünnepélyes aktusa után Szent Ágoston néhány gondolatával fordult az új doktorokhoz. 

– A hippói püspök a De Trinitate című művének elején ezekkel a szavakkal fordul olvasóihoz: „Aki tehát ezeket olvassa, ha bizonyosságot érez, haladjon tovább velem együtt. Ha kételyei vannak, keresse a választ velem együtt. Ha felismeri saját tévedését, bízzék bennem, ha pedig az én tévedésemet veszi észre, vonjon felelősségre. Így majd együtt járjuk a szeretet útját, és afelé menetelünk, akiről írva van: Keressétek tekintetét szüntelen” – idézte az egyetemi vezető, majd úgy folytatta: – Ágoston a közös keresés, együttgondolkodás, őszinte eszmecsere, kölcsönös korrekció szellemi útjára hív, az Istenre és igazságaira irányuló közös teológiai reflexióra, ahol a szellemi vezető és a vezetett szerepe időről időre felcserélődhet. A teológia művelése a legszemélyesebb elköteleződést kívánja meg, de mégiscsak az ugyanazon úton járók s egymást segítők kegyelmi közösségében, az egyházban s a teológusok szellemi közösségében történik.

A dékán úgy folytatta: az egyházba a keresztség, a teológusok szellemi közösségébe pedig a doktoravatás révén léphetünk. Kiemelte, a teológus hivatása és szolgálata egyszerre személyes és közösségi, s a jó teológus jellemzője ugyanaz, mint az igazi szellemi nagyságé: a hála és az alázat. 

– Hálás a hozzá intézett kérdésekért, mert azok további kutatásra, elmélyedésre ösztönzik, s ennek köszönhetően maga is gyarapszik az igazság megismerésében – emelte ki Puskás Attila. – Az alázat jegyében pedig szüntelen keresésre-kutatásra indul, s távol áll tőle nemcsak a szellemi gőg, hanem a szellemi tunyaság is, amely irtózik az erőfeszítéstől, és csak ismételgeti a megszokott formulákat, amelyek belső érintettség nélkül szólnak Isten dolgairól.

A doktorrá avatáson – mások mellett – részt vett dr. Udvardy György veszprémi érsek is.