Néprajzi Múzeum: új épületben Európa egyik legrégebbi etnográfiai gyűjteménye

A látogató még emlékszik a korábban évtizedekig parkolónak használt, 2006 óta Ötvenhatosok terére keresztelt óriási placcra, ahol egykor felvonulások monumentalitása hirdette a fennálló kurzus tekintélyét. Korábbról a történelemkönyvek fotói mutatják a drabális szobrot, amely egy 56-os őszi napon nem önszántából tűnt el onnan. Őelőtte a Regnum Marianum templom állt itt. Az 1500 autó által megszállt, bazaltkockás terület helyén mostanra hangulatos sétány hívogat, több mint tízezer négyzetméternyi új zöldfelülettel. Azt, hogy 7000 négyzetméteres tetőkerten sétáltam, már csak otthon tudtam meg, amikor megguggliztam a szakirodalmat. (Az átadás kapcsán bőven találunk információt a házról, de valószínűleg a lényeg, az állandó és időszaki kiállítások sora is nagy figyelmet kap hamarosan.) 

Bodó Péter a PestBuda portálon azt írja a két, 22 méter magasra felfutó íven kialakított, szépen burjánzó leendő „erdőről”: „újraalkotja a tetőkert fogalmát, az ugyanis egy parkká avanzsál, így illeszkedve a Városliget szövetébe”. A tetőkertet körbeölelő szárnyak 1000 méter átmérőjű körív mentén emelkednek a Városliget fáinak lombkoronájáig. A keleti szárny tetejéről még a Parlament kupolája is látható. 

A használatbavétel ottjár­tam­kor erősen alakult. A két­oldalt fel-le futó áttört, bordázott rácsos lépcsőkön hömpölygött a tömeg, élvezve a jó időt. A menetirányt ugyan diszkrét plexitáblák és piktók jelzik, de a magyar ember csak átlendül a mellvéden, ha megunja a heverészést a házoldal füvében, és máris a haladási iránnyal szemben furakszik. Szólj, nem erre kéne, nem érti. Nem baj, úgyis leköt a keresztszemes hímzésnek látszó homlokzat.

A szóban forgó gigantikus háló a magyar és az egyetemes kultúra szőtteseként nemcsak átöleli, öltözteti is az épületet. 

Az üveghomlokzat félmillió pixelből áll, a kis kockák 20 magyar és 20 nemzetközi (például venezuelai, kongói, kameruni, mongol, kínai és melanéziai) néprajzi motívum kortárs újraértelmezéseként foghatók fel. A pixeleket, mint olvashatjuk, speciális robot helyezte be a lézervágott alumíniumrácsokba, melyekből több mint 2000 darabot rögzítenek fel az épületre. Az épület több mint 60 százalékát pedig a térszint alatt helyezték el, s mivel a szimmetrikus épület­ívek csupán 22 méterre emelkednek a talaj fölé, harmóniában lehetnek a szemközti házsorral is. A ház 300 méter hosszú, 33 000 négyzetméter alapterületű, e tekintetben nem nagyon akad párja Magyarországon. 

Joggal gondolhatjuk, tömegével lesz érdeklődője az attrakciónak, s aggódhatunk, hova fognak parkolni. Nos, már 2020. decemberben megnyitotta kapuit a 800 férőhelyes mélygarázs, amelynek az a különlegessége, hogy a Városliget és a művészetek évszázados összekapcsolódására reflektálva a belső terei a nemzeti képtár gyűjteményéből 12 kiemelkedő magyar mester egy-egy remekművét idézik meg, Moholy-Nagy Lászlótól Keserü Ilonán, Maurer Dórán és Bak Imrén át Victor Vasarelyig. 

Az épület megtervezéséért tizenöt magyar és külföldi, köztük több világhírű építész­iroda szállt ringbe. A pályázók között volt a világszerte számos ikonikus épületet tervező Zaha Hadid, a BIG, a Bernard Tschumi Architects, a Dominique Perrault Architecture, a Coop Himmelb(l)au is. A pályaműveket 11 tagú nemzetközi múzeumi és építészeti szakemberekből álló zsűri bírálta. A tervpályázat nyertese a Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium, így magyar építésziroda tervezhette a múzeum új épületét Ferencz Marcel vezetésével. A londoni International Property Awardson 2018-ban már a tervei alapján a világ legjobb középületének választották, egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntették. 

Az idén 150. évfordulóját ülő, így Európa egyik legkorábbi múzeuma funkciójának históriájáról is gyűjtsünk össze néhány szót: a magyar Néprajzi Múzeum 1872 óta működő etnográfiai intézmény, a tudománytörténet így jegyzi. Mivel ekkor lett az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc honvédtisztje, Xántus János a Magyar Nemzeti Múzeum etnográfiai osztályának vezetője. (A jogász Xántus amerikai emigrációban lett neves természettudós, néprajzos, zoológus. 1864-ben hazatért, de előbb Hollandiában és Belgiumban tanulmányozta az állatkerteket, és nagy értékű természettudományi gyűjteményt hozott magával a Magyar Nemzeti Múzeum számára.) 

A századok alatt impozáns méretűre, 250 000 darabosra duzzadó etnográfiai gyűjtemény a II. világháborúban Budapest ostroma alatt többször szenvedett el érzékeny veszteséget, és gyakran kellett költöznie. Miután 1947-ben szervezetileg is kivált a Magyar Nemzeti Múzeumból, önálló, országos intézmény lett, s 1975-ben költözött be az Országházzal szembeni, Kossuth Lajos téri egykori igazságügyi palotába. Az új épületben a Kossuth téri kiállítóhelyhez képest háromszor nagyobb tér áll rendelkezésre a páratlanul gazdag gyűjtemény bemutatására. 

A belső terekre e sorok írójának nem maradt ideje, ami egy múzeum esetében nem túl szépségdíjas vallomás, de hát mit tegyen, ha a külső építészeti megoldások oly fogva tartóak voltak a délutáni napsütésben. 

A ligetprojekt információi közlik: a múzeum belső tereinek szövevénye „a föld mélyéből kiemelkedő, barlangszerű átjárhatóként tárul fel, az épület ékköve, az íves díszlépcső a ház teljes hosszán áthaladva juttatja el a kiállítások terébe a látogatókat”. Legközelebb…