Szakmai konferencia

2022.05.15. 11:30

Újjászületett az alsólendvai származású Zala György két ikonikus alkotása

A neobarokk portrészobrászat legnagyobb mestere volt az Alsólendván született Zala György, ennek ellenére neve sem a köztudatban, sem a szakmán belül nem foglalja el azt a helyet, amit munkássága révén kiérdemelt volna a képzőművész. Kultuszát legerőteljesebben szülővárosa őrzi, ahol évente megrendezik a Zala György-­emléknapokat.

Gyuricza Ferenc

Gróf Andrássy Gyula lovas szobra

Pisnjak Attila, a lendvai Galéria és Múzeum művészettörténésze foglalta össze a fenti módon véleményét azon a szakmai konferencián, amit éppen az ő kezdeményezésére rendeztek meg a napokban a határon túli városban. Az előadások ezúttal nem Zala György életútjára, műveire fókuszáltak, hanem a közelmúlt azon fontos eseményeire, amelyek érintették az 1858 és 1937 között élt szobrászművész alkotói hagyatékát. Ezek legjelentősebbike a budapesti Kossuth tér közelmúltban történt átalakítása volt, hiszen ennek köszönhetően rekonstruálták Zala György két igen jelentős művét, az eredetileg 1889 és 1893 között készült Andrássy Gyula-szobrot, illetve az 1934-ben felállított Tisza István-emlékművet. 

Gróf Tisza István emlékműve Zala György utolsó monumentális alkotása volt

A Kossuth tér rekonstrukciós munkálatairól az azokat szervező, koordináló és irányító Steindl Imre-program vezérigazgatója, Wachsler Tamás beszélt. Ismertette a Kossuth tér szoborkeren­gőjének kialakítási menetét, a téren található szobrok felállításának eredeti okait, szólt az emlékműveket kapott személyek magyar történelemben betöltött szerepéről, illetve bemutatta a szobrok sorsát is. Ezek közül mi csupán a Zala-alkotásokról szóló információkra szorítkozunk.

Pisnjak Attila

– Az eredetileg Országház térnek hívott területen számos közterületi szobrot állítottak, egymásra rakódó idősíkokban – mondta Wachsler Tamás. – Az első gróf Andrássy Gyulának, az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterének, Magyarország miniszterelnökének lovas szobra volt, amit 1906-ban avattak fel, s ami a tér arculatának meghatározó elemévé vált. Az Andrássy-szobor felállításáról a néhai miniszterelnök halálát követően röviddel megszületett a határozat, hiszen ő volt az, akinek személyes befolyása döntött a parlament tervpályázatáról, ő volt az, aki a Steindl Imre által megálmodott épület mellett tette le a voksát. A gróf Andrássy Gyulát ábrázoló szobor pedig a későbbi Kossuth tér meghatározó eleme lett. Zala Györgynek még egy alkotása készült a Kossuth térre, gróf Tisza István emlékműve, ami a szobrász utolsó monumentális alkotása, s amit Orbán Antallal közösen készített. 

Wachsler Tamás

Az Andrássy Gyulát ábrázoló szobor nemcsak Zala György egyik legjelentősebb alkotásának tekinthető, de sokak szerint Budapest legszebb lovas szobra is egyben. Az elkészítésére szóló pályázati felhívást 1892. július 18-án tették közzé, s egyhangúlag Zala György művét ítélték a legjobbnak. A lendvai születésű szobrász ugyanis – igazodva az Országház építészeti stílusához – neogótikus emlékművet álmodott meg, amely díszmagyarba öltözve, egy kimért tempóban lépő lovon ülve ábrázolta a kiegyezés miniszterelnökét. A szobor posztamense oravicai márványból készült, két oldalát nagy méretű bronz domborművek díszítették. Ezek Andrássy politikusi pályafutásának egy-egy fontosabb eseményét örökítették meg. Jobb oldalán az 1867-es koronázási ünnepség látható, középpontjában a térdelő Ferenc Józseffel, akinek fejére Simor János hercegprímás és gróf Andrássy Gyula helyezi fel a Szent Koronát. A háttérben egyházi és udvari méltóságok láthatók. Zalai vonatkozású érdekesség, hogy ezen a domborművön Zala György annak ellenére is megmintázta Deák Ferenc alakját, hogy a haza bölcse, a kiegyezés megálmodója valójában nem is vett részt a koronázási ünnepségen. A bal oldali dombormű az 1878-as berlini kongresszus eseményeit örökítette meg, itt Andrássy a Monarchia külügyminisztereként látható egy tárgyalóasztalnál. A 17 méter magas Tisza István-emlékmű főalakja nem a középső, tömör, dór jellegű oszlop tetején áll, hanem előtte, egy bronzból megmintázott sziklán. Az emlékművön Tisza István alakja kétszeres életnagyságban látható, kétoldalt mellékszereplőkkel övezve. Bal oldalán a Katona búcsúja című alkotás, jobbról földművelők csoportja látható. Az emlékmű hátterébe a Munka és Tudomány allegóriáját helyezték el az alkotók, a középső oszlop tetejét egy óriáskígyóval küzdő, halálra sebzett oroszlán zárta le. 

Elek Imre

– A Kossuth tér szobrai közül a II. világháború során több is megsérült, ám az igazi átalakítás és rombolás 1945-ben kezdődött el – magyarázta Wachsler Tamás. – Tisza István alakját már akkor lerobbantották a posztamensről, majd 1948-ban a mellékalakokat és magát a talapzatot is eltüntették. Andrássy Gyula lovas szobrát ugyancsak 1945-ben távolították el, a Kossuth híd építésére hivatkozva. 2010-ben aztán országgyűlési határozat született arról, hogy a Kossuth teret az 1944-es képzőművészeti arculatnak megfelelően kell helyreállítani, s ezzel kezdődött el a mi munkánk. Azért az 1944-es állapotnak megfelelően, mert hazánk akkor veszítette el a függetlenségét, előbb a náci Németország szállta meg, majd a Szovjetunió. A Kossuth téri szoborkerengő helyreállítása azt eredményezte, hogy az 1944 után készült szobrokat innen eltávolítottuk, méltó helyet keresve mindegyiküknek, azokat pedig, amelyeket 1945 után elbontottak, visszahelyeztük. Így ma a Kossuth tér abban az állapotában látható, mint amilyen 1944-ben volt. 

Polgár Botond

A rekonstrukciós munkálatok során Zala György alkotásait Elek Imre és Polgár Botond készítette el újra. Előbbi a Tisza István-emlékmű helyreállítására kiírt pályázatot nyerte el, utóbbi az Andrássy-emlékmű rekonstrukciójára kapott megbízást. A lendvai konferencián a munkálatokról tartottak részletes beszámolót, amit a későbbiekben publikálnak is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában