Sok tévhit kering a Zala megyében is működő jégkár-mérséklő rendszerről

Mint azt dísznövénykertész olvasónk mondta, ezen vélekedésével nincs egyedül, más is így látja a helyzetet. Megfigyelései szerint a Szlovénia felől érkező esőfelhők Nagykanizsa előtt valamiért szétválnak, majd a városon túlhaladva újra egyesülnek és Somogyban már csapadékot is adnak. Olvasónk szerint ennek oka a jégkármérséklő rendszert alkotó talajgenerátorok, melyekből sok van a dél-zalai város térségében.

Megkerestük az ügyben a rendszert működtető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sajtóosztályát, melynek illetékese válaszában előre bocsátotta: az országos talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer 2018-ban kezdte meg működését, azonban az alkalmazott technológia hosszabb múltra tekint vissza. Talajgenerátoros védekezést immár több mint három évtizede alkalmaznak Magyarországon, az azt megelőző időszakban rakétákkal védekeztek a káros jégesők ellen. Megelőző jelleggel Európa több országában, így például Franciaországban, Németországban, vagy Ausztriában is működtetnek különböző jégkármérséklő rendszereket.

Magyarországon 986 darab talajgenerátor működik, ebből 42 található Zala megyében, Somogyban pedig 62 darab. A talajgenerátoros jégkármérséklés során a földön telepített generátorokban elpárologtatott acetonos ezüst-jodid hatóanyagból 0,06-0,08 mikronos ezüst-jodid kristályok alakulnak ki, melyek a felhőzet jégveszélyes magasságába érve mesterséges jégmagokat képeznek. A folyamat során a felhőzetben a jégmagok nem gátolják a jégszemek kialakulásának folyamatát, csak a kevés nagy méretű, akár teniszlabda nagyságúra meghízó jég helyett sokkal nagyobb számú, azonban jelentősen kisebb, búza, borsó, esetleg cseresznye méretű jég alakul ki. A felhőzetből aláhulló kisebb méretű jég a talajfelszínt elérve nem, vagy csak jóval kevesebb kárt okoz, mint a nagy jégdarabok.

Hangsúlyozták: a rendszer hatásával kapcsolatban tévhit, hogy a működése során szétrobbantja a felhőket, így nem is idézhet elő tartós szárazságot, vagy aszályt. A Zala megyében tapasztalható aszályos időjárás nem területspecifikus, az az elmúlt éveket tekintve sajnos, az ország egészére jellemző. A klímaváltozás következtében hazánkat egyre kevesebb páradús légtömeg éri el, így a csapadék mennyisége is kevesebb. Ezt alátámasztja, hogy az idei év eddigi legaszályosabb időszaka február és március hónapban volt, amikor a jégkármérséklő rendszer még nem is működött - azt csak április 15-től üzemelték be. Egy óra alatt egy generátor nagyságrendileg 1 gramm ezüstjodidot juttat a légkörbe, mely a széljárás és feláramlás függvényében 50-100 négyzetkilométer kiterjedésű területen fejti ki hatását. Ez a mennyiség nem tudja befolyásolni a légköri tényezőket, nem lesznek kisebbek a felhők és nem esik miattuk kevesebb csapadék, csak a felhőzetben kialakuló jégszemek mérete csökken - írta válaszában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sajtóosztálya.