Dr. Udvardy György tartott szentmisét a Segítő Szűz Mária tiszteletére Hévízen

A főpásztor elöljáróban leszögezte: folyton érezhetjük, élvezhetjük a Boldogságos Szűz Mária oltalmát, aki úgy segít bennünket, hogy erősödjünk keresztény hitünkben, s az az életünk küzdelmeiben erősségünk legyen. 

Dr. Udvardy György szentbeszédében azt mondta, Má­riát életünk számtalan pillanatában fölfedezhetjük, s úgy van jelen, hogy segít rajtunk, segít bennünket. 

– Ezért a mostani ünnepen elsőként hálát adunk és megköszönjük, hogy figyel ránk, törődik velünk, bátorít bennünket, vigaszt ad és a reményt ébren tartja a lelkünkben – mondta a veszprémi érsek.

Dr. Udvardy György arra buzdított: keressük meg, hogyan fogadhatjuk be az ő segítségét még jobban, elevenebben. 

Szentbeszédében arról is szólt: Jézus tanítása és parancsai életre vezetnek bennünket, otthont készítenek számunkra, mégpedig úgy, hogy maga az Atya az, aki lakást vesz nálunk. 

– Mária pedig folyton jelen van – folytatta a veszprémi érsek –, s nemcsak a szükségleteinkre figyel, arra, mi lenne jó, mi segítene, hogy ne tűnjék el az életünkből az öröm bármilyen élethelyzetben, életkorban, betegségben is vagyunk, hanem arra is, hogy bennünk mi történik. Tehát nemcsak elsődlegesnek látszó szükségleteinket tartja szem előtt, hanem ezeken keresztül azt is, hogy az üdvösséget ki ne engedjük a lelkünkből: az öröm, az igazság, az örök élet akarását, reményét. Mert boldognak akar tudni bennünket. 

Dr. Udvardy György emlékeztetett: Mária arra int bennünket, tegyük azt, amit Jézus mond, s ő mindig ráirányítja figyelmünket, tekintetünket, hiszen „ha a tanítását, a parancsait figyeljük, akkor egészen biztosan mindig ott marad a szívünkben az élet akarása”. 

A búcsúi ünnep folytatásaként miseruha-kiállítás nyílt a Szent Lukács-otthonban. Karácsonyné Kiss Enikő intézményvezető elöljáróban elmondta, május 24-e Szűz Mária, a keresztények segítőjének ünnepe, s e napon tartják az intézmény kápolnájának búcsúját is. 

Arról is szólt, jelenleg 80 idős, beteg embert gondoznak, ápolnak, ám a várólistán nagyon sokan, több mint kétszázan szerepelnek. 

– Azért választják ennyien utolsó életszakaszuk végső állomásaként intézményünket, mert fenntartónk, ­dolgozóink és az itt élő kis közösség olyan lelkiséget és értékrendet képvisel, amely a vallásból, a vallásosságból fakad, és átszövi mindennapjainkat – mondta Karácsonyné Kiss Enikő. 

Ezt követően Cséry ­Gergő pacsai plébános a tárlaton bemutatott egyedi, kézműves munkával készült miseruhákról, Kiss László hévízi esperes-plébános pedig a főként a rezi plébánia levéltárából származó, akár több száz esztendős dokumentumokról beszélt.