Egynapos regionális konferenciát tartott a zalaegerszegi alkotóház

Mi szükséges ahhoz, hogy valaki népi kézművesműhelyt vagy -vállalkozást indítson? Erre kaptak választ mindazok, akik ellátogattak hétvégén a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóházba, ahol hatósági szakemberek segítségével járták körbe a témát. A már működő alkotóházak tulajdonosai pedig megosztották tapasztalataikat.

Mozsár Eszter

Balról Káldi Károly és Prokné Tirner Gyöngyi, mellettük a konferencia résztvevői

Fotó: Katona Tibor

Első alkalommal hirdette meg egynapos regionális konferenciáját a zalaegerszegi alkotóház, s az igényeknek megfelelően biztosan lesz folytatás, mondták a szervezők. A program első részében a szakemberek előadásaiból megtudhatták az érdeklődők, hogy milyen jogszabályi feltételeknek kell megfelelni népi kézművesműhely vagy -vállalkozás indításához. A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a NAV Zala Megyei Igazgatóságának munkatársai látták el információkkal a résztvevőket, rámutatva arra is, hogy mi a különbség az egyéni vállalkozó és az adószámmal rendelkező magánszemély tevékenysége között.

A megjelentek a katasztrófavédelmi szervezet és az önkormányzatok szerepéről is hallhattak előadást. Ezt követően Prokné Tirner Gyöngyi, a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesületének elnöke beszélt a hazánkban működő alkotóházakról, nyitott műhelygalériákról. A résztvevők lapunknak elmondták, nagyon hasznosnak tartották a tájékoztatást. Többen már pontosan tudják, hogy mit szeretnének megvalósítani, most a megfelelő információk birtokában sokkal könnyebb lesz a kezdés vagy a váltás. Kunglerné Oláh Edit Veszprémből érkezett, népi játszóházat vezet, s bőr-, vászon- és nemeztermékeket készít. Télen mindig szüneteltetnie kell a vállalkozását, a szezonalitás miatt most úgy gondolja, jobban megéri, ha adószámmal rendelkező magánszemélyként folytatja tevékenységét.

Lentiből jött Horváth Edit, aki másodállásban népi kézműves játszóházat vezet, és a későbbiekben bőrös- és tojásfestőműhelyt hozna létre. Egy másik zalai hölgy alkalmazotti jogviszonyát kívánja megszüntetni, és gyöngyfűzéssel, nemezeléssel szeretne foglalkozni. A program zárásaként a rábapatonai Káldi Károly fazekas és kályhás, a bejcgyertyánosi Pados Zoltán kosárfonó és a zalaszentgróti Csiszár Tiborné mézeskalács- és hagyományos zalai cukorperec-készítő saját műhelyét, annak működését ismertette. A konferencia után a témához kapcsolódó, május végéig látogatható időszaki kiállítást nézték meg a jelenlévők.