A rendezvényen kétszázan vettek részt

2022.05.24. 09:00

Az elszármazottak rég óhajtott vágya teljesült Lispeszentadorjánban

Több mint másfél évtized után szervezte meg újra a községből elszármazottak találkozóját a dél-zalai település önkormányzata. A szombati rendezvényen kétszázan vettek részt.

Gyuricza Ferenc

A találkozón résztvettek egy csoportja. Balról Csalódi Zoltán, Árkovicsné Beck Margit, Surányiné Beck Erzsébet, Árkus Béla, Horváth Sándor, Kálmán Pál és Kiss Ernő

Forrás: Gyuricza Ferenc / Zalai Hírlap

A találkozón résztvettek egy csoportja. Balról Csalódi Zoltán, Árkovicsné Beck Margit, Surányiné Beck Erzsébet, Árkus Béla, Horváth Sándor, Kálmán Pál és Kiss Ernő

Forrás: Gyuricza Ferenc / Zalai Hírlap

Lispeszentadorján a XX. század második felében prosperáló település volt, köszönhetően többek közt annak, hogy az olajipar, valamint annak egyik zalai fellegvára, a szomszédos Bázakerettye sokak számára jelentett munkalehetőséget. A termelés leállása ugyanakkor részben meg is pecsételte a falu sorsát, akkor indult meg a lakosság elvándorlása, aminek eredményeként mára háromszáz fő alá csökkent a lélekszám. 

– Munkalehetőség hiányában döntött úgy a helyiek jelentős része, hogy máshol próbál meg boldogulni – magyarázta Árkus Béla polgármester. – Voltak, akik emiatt költöztek el a faluból, mások családi okok miatt. A többségük azonban sosem szakította meg kapcsolatát Lispeszentadorjánnal, s most is örömmel látogattak haza. 

A polgármester hozzátette: invitálásukra érkeztek a környező településekről, Zala távolabbi részeiről, Somogy és Vas megyéből, illetve az Alföldről is. A program során nemcsak az elmúlt évek beruházásait és a község további fejlesztési terveit mutatták be nekik, hanem a szórakoztatásukról is igyekeztek gondoskodni. 

– Szerettem Lispeszentadorjánban élni, kedves kis falu, jó volt a közösség – mondta Surányiné Beck Erzsébet, aki testvérével, Árkovicsné Beck Margittal együtt házasság révén hagyta el a falut. – 1981-ben mentem férjhez, akkor költöztem Tormaföldére, de az emlékek megmaradtak. Lispeszentadorján olajos falu volt, én is az olajiparban dolgoztam, onnan mentem nyugdíjba. 

– Én már 1962-ben Lentibe költöztem, de amíg a szüleink éltek, mindketten gyakran, hetente jártunk vissza – folytatta a testvér. – Sajnos, ma már csak a temetőt látogatjuk. 

Árkus Béla szerint a szombatihoz hasonló találkozók arra is szolgálnak, hogy egykori barátok, volt szomszédok, régen látott ismerősök újra fel tudják venni egymással a kapcsolatot. Megható volt látni, ahogy az egykori lispeszentadorjániak üdvözölték egymást, vagy a faluban maradtakat, mint ahogy azt is, hogy a gyermek- és felnőttkori élményeket milyen örömmel idézték fel. 

– Az utolsó elszármazottak találkozóját 2006-ban szerveztük meg, épp ideje volt, hogy újra hazahívjuk a volt falubelieket – jelentette ki a polgármester. – Az elmúlt időszakban számos kérés érkezett hozzánk, hogy szervezzük meg a találkozót, tehát közös, rég óhajtott vágyunk volt ez a rendezvény. Ezt a sikere is mutatja, olyan sokan jöttünk össze, hogy alig fértünk el a faluházban. Már most biztosan merem mondani, hogy a következő alkalomra nem várunk ennyit, s belátható időn belül ismét megszervezzük a rendezvényt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában