Közös szabadtéri keresztutat tartott a két keszthelyi plébánia

Fájdalmas péntek a virágvasárnap előtti péntek; Máriának, a kereszthalálra készülő Fia szenvedéséből részesülő anyának az ünnepe. Ezt az emléknapot 1423-ban a kölni zsinat vezette be, s a 16. századtól egész Galliában és Itáliában megtartották. Később, 1727-ben XIII. Benedek az egész egyház számára előírta, azonban – a Magyar Katolikus Lexikonban olvasható kifejezésmagyarázat szerint – a nagyböjt ősi liturgikus rendjéhez képest mindig megmaradt „jövevénynek”, s 1960 óta már nem is számít külön ünnepnek, bár az egyházi hagyományban még sok helyen él. 

Németh Kristóf, a keszthelyi karmelita bazilika orgonistája, az esemény egyik főszervezője elmondta: a fáklyás városi keresztút elsődleges célja az volt, hogy Krisztus szenvedésének és kereszthalálának állomásait ne csak a templom falain belül tudják „átimádkozni”, hanem szélesebb körben, a város közösségének is megmutassák hitük egyik fontos misztériumát. 

– Fontos volt, hogy közösségünk tagjai ne csak a megszokott módon vegyenek részt a keresztúton, hanem kiszakadjanak a templom nyújtotta „burokból”, és így más megvilágításba helyezzük ezt a paraliturgiát – fogalmazott Németh Kristóf, aki az ötletet Szentendréről hozta magával: ott ugyanis hagyomány, hogy a virágvasárnap előtti pénteken ily módon tartják a kereszt­utat. 

Németh Kristóf hozzátette: Mokos János, a Magyarok Nagyasszonya-templom káplánja saját közösségében szervezte és hirdette ezt az alkalmat, így a város két plébániájának közössége együtt vett részt a keresztúton. 

– Lényegesnek tartottuk, hogy tanúságot tegyünk a hitünkről, s mindezt közösen tegyük – folytatta a karmelita templom orgonistája. – Úgy vélem, ez nemcsak közösségünk, hanem a város polgárai számára is emlékezetes marad, s ezáltal sikerül hagyományt teremtenünk Keszthelyen. 

A városi keresztút szervezésében közreműködött a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) keszthelyi csoportja is, amelynek vezetője, Krupláné Nagy Ágnes leszögezte: minden, ami a közösségépítésről, a békéről, a hit megvallásáról szól, az fontos a számukra. 

– Feladatunk az evangelizáció, hogy minél több emberhez eljuttassuk Jézus Krisztus üzenetét: meghalt, de feltámadott a halottak közül – mondta a KÉSZ helyi vezetője. – Nagyon szeretjük a közös plébániai programokat, jó együtt lenni az azonos értékrendet vallókkal. 

Mezei András, a Kis Szent Te­réz-bazilika plébáno­sa öröm­mel konstatálta, hogy a városi keresztúton voltak családosok, szépkorúak és fiatal ministránsok is – „pont úgy, mint egy nagy család: kicsiktől a nagyokig, mindenki”. 

– Ez a közös kezdeményezés a hit egységét erősíti, hiszen mindannyiunkat keresztény hitünk köt össze, amelynek középpontja Jézus Krisztus – mondta Mezei András, elárulva: a két plébánia több közös eseményt is tervez, legközelebb az úrnapi körmenetet ünneplik együtt, s már szervezik a cserszegi filiák tavaszi közösségépítő programját is. 

A keresztút 14 állomását a város utcáin, terein jelölték ki a szervezők; az ájtatosság a Fő téren, a Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomban fejeződött be. 

A keresztút eredetileg azt a mintegy 1,5 kilométeres útvonalat jelöli, amelyen Jézus a kereszttel a Praetoriumtól – ahol Pilátus halálra ítélte őt a nép követelésére – kiment a Golgotára, ahol az evangéliumok tanúsága szerint megfeszítették.