Soha nem látott összegekhez jut az agrárium – Fórumot tartottak Keszthelyen

Sabján Krisztián, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) zalai elnöke hangsúlyozta, a rendezvény célja a gazdálkodók hiteles, tényszerű tájékoztatása az uniós agrárpolitika változásairól, az őket leginkább érintő kérdésekről. Hangsúlyozta: a pandémia idején is helytálltak a gazdák, mindig került hazai termék a boltok polcaira. 

Nagy Bálint, Keszthely polgármestere, a zalai 2-es számú választókerület fideszes képviselőjelöltje kiemelte: a 100 településből álló térség jelentős része agrárdominanciájú, ami az idegenforgalom szempontjából is fontos, hiszen egyre inkább teret nyer például a gasztroturizmus, amelyben fontos szerep jut a helyi termékeknek és az azokat előállító gazdáknak. 

Győrffy Balázs, a NAK elnöke arról beszélt, Zala területének 42 százalékán gazdálkodnak, további 33 százalékát pedig erdő borítja, s 14 ezer kamarai tagot tartanak nyilván. 

– Részben az agrárgazdasági kamara kezdeményezésére a kormány tavaly úgy határozott, hogy a vidékfejlesztési források esetében a korábbi 17,5 százalékról 80-ra emeli a nemzeti kiegészítés mértéket – folytatta. – Ez a történelmi forrásbővítés pedig azt jelenti, hogy a következő években 4300 milliárd forint jut a magyar vidék, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére. Vagyis 2027-ig háromszor annyi vidékfejlesztési forrás áll a termelők rendelkezésére, mint korábban. 

A KAP első pilléres, közvetlen támogatásai pedig 3300 milliárd forintnyi uniós pénzt jelentenek, így együttesen 7600 milliárd forintot fordíthatnak a hazai agrárium megerősítésére és a vidéki területek versenyképességének javítására, tette hozzá Győrffy Balázs.