Nagyapja tiszteletére nevezte el a felfedezett ősi pókfajt Szabó Márton kutató

Az ajkai származású Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának preparátora átélhette ezt az érzést, amelyet fokozott az is, hogy az ajkai bányaművelés során talált 85 millió éves borostyándarabban fellelt pókot a csaknem egész életét a padragi bányában ledolgozott anyai nagyapja, Verdes Gábor tiszteletére Hungarosilia verdesi néven írhatta be a tudomány nagykönyvébe. Márton ezzel nemcsak nagyapja, hanem az összes ajkai bányász előtt tiszteleg. A fiatal kutató szülei ma is Ajkán élnek, akikhez havonta egyszer-kétszer hazalátogat. 

Szabó Márton veszprémi laptársunk kérdésére elmondta, hogy a nagy méretűnek számító, 11 centiméteres borostyánt a 2010-es évek elején Kozma Károly, az ajkai bánya főgeológusa bocsátotta az ELTE Őslénytani Tanszékének tanszékvezetője, a szintén ajkai származású Ősi Attila rendelkezésére. A borostyánkő csaknem teljesen fekete volt, a peremein engedett át magán fényt. A vizsgálatok évekkel ezelőtt kezdődtek. Veszprémben a Pannon Egyetem röntgentomográfjával vizsgálták meg a borostyánt Kovács Kristóf segítségével, Hajdu Zsófia és Czirják Gábor azonosították az egyetemi docens által észrevett pókmaradványokat a kőben. 

A veszprémi készülékkel többet nem tudtak elérni, ezért a Debreceni Egyetemen, majd a budaörsi Zeiss Ipari Méréstechnikai Centrum berendezésein próbálkoztak, sikertelenül. Fontos fordulat volt, amikor a kutatók 2019-ben lehetőséget kaptak a hamburgi Német Elektronszinkrotron műszerparkjában további vizsgálatok elvégzésére, ahol a 3D-modell megmutatta, hogy teljesen új, eddig ismeretlen ősi pókfajt fedeztek fel. A borostyánt irányított törésekkel darabokra szedték, hogy a mérőfejhez minél közelebb téve pontosabb képet kaphassanak a parányi állatról. 

A vizsgálat során egy ősi pattanóbogár maradványait is fellelték a nagy kő eltörésekor keletkezett szilánkok egyikében, amelyet elnevezésük által immár Ajkaelater merkli néven jegyez a tudomány. A pattanóbogár CT-felvéte­leit már a Szegedi Tudományegyetemen készítették. Szabó Márton hozzátette, a vizsgált darab ugyanonnan származik, mint az Ajkai Bányászati Múzeumban megtekinthető két pompás darab, melyeket a tervek szerint szintén megvizsgálnak majd. Az ajkai borostyán egyelőre kevésbé ismert és kutatott, így nagy az esélye annak, hogy a későbbiekben ismét új fajra vagy fajokra bukkannak, aminek nyomán Ajka további leletekkel kerülhet be a tudomány világába.