Frissen Zalából

2022.01.24. 11:30

Zalaháshágy temploma a honfoglaláskori timpanonfaragásáról híres

Élhető, kedves település, gyönyörű környezetben. Ahogy Zalacséb felől érkezünk, a falu előtt lévő dombról, két templom tornya is magasodik Zalaháshágyon. Az első, a település közepén lévő, 12. századi Szentháromság templomé, a másik, a falut, a vasi Szőce felé vezető út mentén elhagyva, a mezőben álló Sibrik kápolnáé. A Zalai falvak templomai sorozatunkban bemutatandó két templom őrzi a falu történetét, s ékessége Zalaháshágy mai valóságának.

Győrffy István

Zalaháshágy temploma

Forrás: Győrffy István / Zalai Hírlap

A történelmi leírásokat kutatva kiderül, hogy a falut először I. Károly uralkodása idején, 1328-ban említették, amikor is villa-Hasagh néven került be az iratokba. Viszont más adatokból azt is tudjuk, hogy az Árpád-korban, 1248-ban már központi hely volt, legrégibb nevezetességük a Szentháromság templomuk. Falából előkerült egy honfoglalás utáni időkből származó, sárkányos-állatfigurás félköríves timpanon kő, mely egykor a déli kaput díszíthette. 

A honfoglalás utáni időkből származó, sárkányos-állatfigurás félköríves timpanon kőForrás: Győrffy István / Zalai Hírlap

A Vasárnapi Újság 1863. évfolyamában olvasható Rómer Flórisnak, a magyar épített örökség kutatójának cikke, aki az 1860-as évek elején járt a zalai falvakban, köztük Zalaháshágyon, s az újságban „Archeológiai levél Zala megyéből” címmel készített úti beszámolót. Ebben leírta a háshágyi plébániatemplomot, sőt, szólt az épület falában elhelyezett domborműről is. Ezt követően, 115 évvel később, 1975 nyarán újították fel a templomot, s ekkor ellátogatott Zalaháshágyra Entz Géza művészettörténész-professzor, aki megszemlélte a becses kőfaragványt. Elhatározták, hogy kiemelik a falból, s áthelyezik egy jobban látható helyre, ám a műemléképület teljes helyreállítására végül nem jutott elég pénz, s bár később is voltak erre törekvések, ez mindeddig nem sikerült. Pedig nagyon értékes történelmi emlékről van szó, a sárkányos-állatfigurás félköríves ábrázolásból nagyon kevés, talán ha kettő van Európában. 

A páratlan értékű kő rajzolataForrás: Győrffy István / Zalai Hírlap

A faluban ma kis téren áll a téglából épült templom, melynek legkorábbi része a hajó, amelyen, az 1975-ös kutatásokkor félköríves rézsűs román ablakok és a déli kapu nyílása is előkerült. Ehhez a kapuhoz tartozott az északi hajófalba másodlagosan beépített timpanonkő, amelyet Rómer Flóris fedezett fel. Tény, Zalaháshágy temploma az Isten Bárányát különös felfogásban ábrázoló timpanonfaragásáról lett híres. 

 

A templomot a 13. század vége felé nyugati irányban bővítették, a hajó falát lizénák tagolták, a belső hajófalakban falifülkéket alakítottak ki. A szakértők szerint e korai templom 1230 körül épülhetett. A szentélye és tornya 1696-ban romokban állt és 1745-ben építették újjá. 

A templom oltárképeForrás: Győrffy István / Zalai Hírlap

A török kornak egy másik, ma már csak leírásokban fellelhető történelmi emléke is volt, vár is létezett a faluban.  A falu vára Zala megye egyik tekintélyes családjáé, a Hásságyiaké volt. A múlt században, a templomtól keletre, a házak udvarán a háshágyi vár árkai még felismerhetők voltak, Nováki Gyula – akit a magyar „földvár” kutatás atyjának tartanak – 1956-ban fel is mérte az egykori létesítményt. A zalai várakat kutató dr. Vándor László 1980 táján már azt tapasztalta, hogy a területet a felismerhetetlenségig feltöltötték. Tőle tudjuk: „Megerődített udvarháza volt ez a Hásságyi családnak.” 

A Sibrik-kápolna a mezőbenForrás: Győrffy István / Zalai Hírlap

Az Árpád-kori templom egy ideig a protestánsoké volt, de később visszavették tőlük. 1736-ban restaurálni kellett, legutóbbi, a 2006-os felújításnál ügyeltek arra, hogy a korábbi korok építészeti sajátosságai ne tűnjenek el nyomtalanul. Így a déli falon láthatók a befalazott, lőrésszerű ablakok és a román stílusra jellemző déli égtáj felé nyíló, mára megszüntetett kapu. A nyugati oldalon áll a 23 méter magas templomtorony, két haranggal. A kórus alatti részben találni a szintén ősi, homokkő szenteltvíztartót. Az egyhajós templom fala gazdagon díszített, a képeket Stefek Albin festette. A mennyezeten hat szent alakja, a kórus lábazatán pedig két magyar szent festett képe látható. Az oltárképen a Szentháromság: a „Teremtő Atya, a Megváltó Fiú és a Megszentelő Lélek” látható. A szentélyből egy délről csatlakozó sekrestye nyílik, ami  19. század végi renováláskor készült. Ekkor nyitottak új bejáratot a hajó déli oldalán és falazták be a román kori kapuzatot.

 

A falut Vas megye felé elhagyva, a mezőben magasodik egy szép építésű kistemplom karcsú tornyával, ez a Sibrik-kápolna. Amikor ott jártam nyár eleje volt, ringó búzatábla tette még festőibbé a látványt. Horváth Gyula polgármester röviden azt mondta a kápolnáról: „Azért áll most a mező közepén, mert a majort, a család itteni gazdasági központját, már rég elbontották körülötte. A kápolnához vezető utat szeretnénk felújítani, ehhez pályázatot is adtunk be 2020-ban, de nem nyertünk. Nem adjuk fel, mert számunkra ez nagy érték”. Nem csak nekik, a megye számára is fontos, hogy a kistemplom megmaradjon, hiszen a történelmi Sibrik családnak zalai vonatkozása, Deák Ferenc édesanyja is Sibrik lány volt, Erzsébet a haza bölcse születésekor hunyt el.

A kápolna oltáraForrás: Győrffy István / Zalai Hírlap

A helyi műemléki védelem alatt álló Sibrik-kápolnánál, a vírus járvány előtt évente két alkalommal is tartottak istentiszteletet, pünkösdkor és augusztus 20-án. A Szarvas-kendi Sibrik család tagja, Sibrik Adriján és neje Kiskölkedi Szabó Amália, 1908-ban, a hagyárosi virágzó majorsága mentén építette fel a kápolnát, amelynek kripta tere kiállítások rendezésére is alkalmas. Jelenleg Szabolcs Péter zalaegerszegi szobrászművész néhány korábbi munkája látható benne. A kápolna körül gyakran tartanak csillagkép megfigyelést, fotózást az égbolt szerelmesei. 

A kápolna körül gyakran tartanak csillagkép megfigyelést, fotózást az égbolt szerelmesei. Ilyenkor készült Makár Dávid képe: Sibrik-kápolna a tejút alattForrás: Makár Dávid

A falu előbb a salomvári anyakönyvi kerülethez tartozott, majd 1924 után a vaspöri kerülethez került. Mikolás Attila plébános az itteni feladatiról, híveiről, ezen belül a zalaháshágyi állapotokról a következőt osztja meg: 

– A zalaháshágyi egyházközség sajátossága, hogy a hívek átlagéletkora alacsonyabb, mint a „nagy átlag”. A rendszeresen templomba járók között vannak fiatal családosok, pár iskoláskorú gyermek, és természetesen az idősebbek. Ez ad egyfajta lendületet, és önállóságot is ennek a közösségnek, ami a templomban és a templom körüli munkákban, feladatokban is óriási könnyebbséget jelent számomra. Pár évvel ezelőtt még helyben lakó plébánosa volt Zalaháshágynak. Amióta a korábbi salomvári- és zalaháshágyi plébániát összevonták, azóta (2013.) a plébános Salomvárról látja el ezt a települést is. Plébános elődeim iránt nagy hála van a szívemben, az ő munkásságuk eredményét igyekszem őrizni, megtartani. A Salomvári Plébánia is egy olyan közösség, amely nem ér véget a falutáblánál, hanem Keménfától Ozmánbükig átöleli az emberek, a hívők és nemhívők nagy családját, bekapcsolva azt a Szombathelyi Egyházmegyén keresztül a Világegyházba. Ez egy hatalmas, de ugyanakkor szép feladat, kihívás is egyszerre. 

Rálátás a falura, két templom tornya is magasodikForrás: Győrffy István / Zalai Hírlap

Horváth Gyula polgármester a legújabb egyházi fejlesztésekről, a létesítmények turisztikai látogatottságról a következőket mondja:

– Pályázunk a plébániaház felújítására átalakítására. Az egyházközség szeretné megtartani a lakást, mellette kialakítanának egy teakonyhát, zuhanyzót, s zarándokszállást. Egyre többen látogatják térségünket, a falunkat, benne a műemlékeinket. Szeretnénk, ha az érdeklődők megelégedéssel távoznának Zalaháshágyról.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában